Nem tudom, hogy a sógornőm miért csinálta ezt. Ti mit gondoltok?
Vasárnap a bátyám áthívott minket hozzájuk. A párjával èl, a kettőnk örökölt lakásában.
A nègy èves kislányommal mentem, de útközben hívott a tesóm, hogy egy kicsit kèsik mert bent kellett maradnia dolgozni.
Mikor oda èrtünk becsengettem, jött ki a "sógornőm".
Nos, van 2 rotweillerük amit mindig hátra zárnak a kertbe mikor megyünk mert a kislányom fèl a kutyáktól. Kèt ève a szomszèdunk kutyája átugrott a kerítèsen ès nekiment a lányomnak. Azóta mindig próbáltam megbèkèltetni őt a kutyusokkal mind hiába.
Most is mielőtt bementünk megkèrdeztem ,hogy mehetünk-e. Mondta, hogy persze.
Ahogy mentünk látom, hogy fut a kèt kutya felènk, a kislányom sikít, ő meg nevet az ajtó előtt.
Rögtön vissza is futottunk a kapu elè, majd kèrdezem tőle hogy mièrt nem zárta el.
Nevetve mondja, hogy a kislánynak meg kell tanulnia nem fèlnie a kutyáktól.
Egyszerűen nem is èrtem, hogy ez mire volt jó neki.
Ezek után pont befutott a bátyám, de a kislányom már nem is mert bemenni.
Másnap hívott, hogy beszèlt a párjával de egyszerűen nem jutott vele dűlőre, hogy mièrt csinálta de az ő nevèben is elnèzèst kèrt.
Most itt vagyok, hogy ezek után nem tudom hogy álljak hozzá.
Nem tudom ,hogy mire volt jó neki ez az egèsz.
válasza:valószínüleg külső szemlélőként csak nyafogásnak tűnik és lehet hogy náluk úgy megy a nevelés ahogy nagyanyámnál -leesett a lóról mire vissza kellett rá ülnie(nem is félt többet)tehát nem félteni kell hanem majd csak elfelejti a kutyáktól való félelmet, de ha a lányod érzékeli, hogy te félsz attól ő hogy fog a kutyára reagálni akkor még szép hogy fél a lányod, hisz az anyja nem nyújt neki biztos lelki támaszt ebben.
amúgy a sógornő bunkó volt, mert a nevelési módszeredhez nincs semmi köze
válasza:Èn nem fèlek a kutyáktól ès a règebbi kutyatámadásos incidens óta próbaltam mindent megtenni, hogy ő se fèljen.
Kölyök kutyusokkal próbáltam ismertetni, barátkoztatni őt, beszèlgetni vele erről, hogy aranyosak a kutyusok nem kell fèlni tőlük.
Kènyszeríteni nem tudom ès nem is akarom, hogy márpedig szeretnie kell őket.
válasza:Van egy 3 és egy 7 éves lányom. Van egy amstaffom és egy cane corsóm. Imád mindenki mindenkit.
De van az egyik barátnőmnek egy nem normális, elmebeteg németjucija, akitől rettegnek, mert a kicsit már fellökte, a nagyot meg megcsipkedte.
És egy ekkor gyereknek (a 7 évesnek sem!) a büdös életben nem tudod elmagyarázni, hogy a kutya nem bánt, ha már egyszer halálra ijesztették, mint a te gyereked.
Meg kell tanulnia nem félni a kutyáktól? Amikor két bazi nagy állat rohan felé, rögtön eszébe jut, hogy egy másik kutya megtámadta. Neki mindegy: kutya-kutya.
Szóval: a sógornőd végtelenül primitív és hidd el, nem érti, hogy a gyerek miért nem érti, szóval felesleges lesz ezen rugóznotok, hidd el. :(
Csak akkor menjetek, ha a tesód is otthon van, mert ezek szerint ő felfogja, hogy mi a helyzet, vagy be se menjetek.
OFF: ha a gyerekedben nem múlik a rettegés, akkor érdemes lesz beszélned egy jó pszichológussal és egy jó kutyakiképzővel(!), hogy hogyan lehetne a félelmet feloldani.
válasza:Egyébként ez pont az a kategória, hogy hiába mutatod, hogy te nem félsz és nem lesz semmi gond, a kislányod akkor is félni fog.
Ez nem pók, hanem 50 kilós roti, ráadásul kettő.
válasza: válasza:A sógornőd nem lelkesedett annyira látogatásért.
Gondolom, nincs gyereke.
válasza:Erre reagálnék:
"az anyja nem nyújt neki biztos lelki támaszt"
Én 15 éve kutyázok, méghozzá nagytestűekkel. Elég jól ismerem őket, igencsak biztos lelki támaszt tudok nyújtani a gyerekeimnek, ugyanis én azt is pontosan tudom, hogy a barátnőm kutyája miért ilyen elmeroggyant, el is magyaráztam a 7 évesemnek, ráadásul ők azt látják, hogy én le tudom kezelni azt a kutyát, tehát egy csipetnyi félelem sincs bennem. És mégis félnek attól a kutyától.
Mikor azt látja a kislányom, hogy fut felè kèt kutya ami 2x akkora mint ő ès sikítva szalad el, vajon mit kellett volna tennem?!
Nagyon sajnálom mert ez az incidens megint sebeket tèpett fel neki.
Köszönöm a tanácsot, mert mi is szeretnènk venni kutyust itthonra. Èn is egy nèmetjuhásszal nőttem fel ès imádtuk egymást.
válasza:A sógornőd egy nagy bunkó. Hívd fel és mond meg neki, hogy amíg abban a lakásban él, ami félig a te tulajdonod, az a minimum, hogy a kutyákat bezárja ilyen esetben.
Megnézem azt a felnőttet, aki nem rettegne a kutyáktól miután megtámadta őt a szomszéd "blöki". A gyerek reakciója teljesen normális, így csak nagyobb lesz a félelme. Békés és teljesen passzív (nem ugrálós-nyalogatós) szobakutyával lehetne kezdeni a barátkozást, nem két hirtelen felé rohanó rotival, ami kb. olyan magas, mint ő.
Aki ezt nem érti, próbálja meg elképzelni a helyzetet, hogy felé rohan két akkora állat, mint őmaga, ráadásul előzőleg már meg is támadta őt egy ilyen állat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!