Én vagyok rugalmatlan vagy jogosan zavar?
Sógornőm (férjem nővére) érdekes eset. Egyrészt tudom, hogy bármit megtenne értünk szinte. Az ő családjuk icipici, az enyém nagyon nagy. Július elején egy hétre összejöttünk unokatesók, nagynénik, nagybácsik és az ő párjaik, sógornőm mondta, hogy eljönne (életében először volt ott), mert többet nem is tud nyaralni idén.
Mondtuk, tök jó, jöjjön, fizettük az útját, és nem került semmibe az ottléte sem, külön szobát kapott.
Ma mondtam a férjemnek, hogy bántottak a csaj megjegyzései azzal kapcsolatban, hogy a családtagjaim direkt zajongtak és nem tudott aludni (próbáltam magyarázni, hogy béna a ház, és nincs szigetelve), hogy szétmegy a feje az éneklésünktől (rengeteget éneklünk), ahányszor újat kezdtünk, morgott, ami frusztrált, mert mellettem ült, majd hazafele megjegyzést tett, mert 3/4 órával később indultunk, mint terveztük (nem ment időre sehova, és házhoz vittük).
A héten korábban meghívtuk a férjem pici családját (sógornővel együtt nyilván), én írtam listát a férjemnek, hogy mit vegyen, de végül együtt mentek, mert a tesója is bevásárolt, és a férjem úgy jött haza, hogy több dolgot nem hozott, amit felírtam, mert a nővére úgy ítélte, hogy az nem szükséges, vagy kevesebb is elég lesz(!).
Tudom, sok testi-lelki baja van a sógornőmnek, hogy náluk rosszabbul alakult a családi háttér, és folyton ezekre gondolok, hogy ne szóljak be neki.
Ám mikor a férjemnek elmondtam, hogy bántottak a tesója megjegyzései, mert bizalommal elvittük egy családi eseményre, és talán nem róla szólt a hétvége, akkor az jött ki, hogy én felfújom, miért nem a jót nézem (nézem, és sok van, az tény, de most nem ezt akartam megosztani), a tesója se volt külsősebb mint a többiek, és sértő vagyok.
Ez váratlan fordulat volt, bevallom, de érdekelne, kívülről hogy látszik.
Hát kövezzetek meg, de szerintem ebben a vásárlós sztoriban a férj a leggázabb, hogy nem képes annyit mondani a saját testvérének, hogy de, Julikám, veszünk kenyeret, mert a Mari megkért rá, és nyilván ő tudja mire van szükség a háztartásunkban...
Ehelyett simán azt mondja, hogy jó, ha te mondod, akkor nem veszünk. Szerintem ez nagyon gáz viselkedés, inkább ezt tenném szóvá...tiszteljen már annyira, hogy ha valamire megkéred, akkor azt meg is teszi.
10-es: (a kérdező első kiegészítése): "vetetett olyat is, amit nem kértem" - ha már hozzászólsz, legalább olvass figyelmesebben! (Meg még ha nem is vetetett volna plusz dolgokat, mi az, hogy "nem engedi" a másikat pl. KENYERET venni??? Ha elküldenék valakit kenyérért, és anélkül jönne haza, bizony morcos lennék! Mert 1., aznap estére nincs, 2. nekem kell majd venni, pedig nyilván nem véletlenül kértem meg a másikat, hogy segítsen!)
Kérdező, én megértelek. Első körben próbálj olyan nagy távolságot tartani tőle, amilyet csak sértődés nélkül lehet. Remélhetőleg többet nem utazik hozzátok (ha mégis, vagy próbálj kifogást találni vagy egyszerűen ne törődj a puffogásával). Ami a bevásárlást illeti, én szépen, nyugodtan megemlíteném neki, ha konyhai / háztartási témáról lesz szó, hogy pl. a méz nem helyettesíti a cukrot, kenyér kell stb., ezek nálatok alapdolgok. Ha nem akarsz sértődést kockáztatni, akkor meg egyszerűen kösd a férjed lelkére, hogy ne hagyja magát eltántorítani, azt vegye, ami a listán van!!!
Azt írod, az egész család azért "retteg tőle", mert lehet rá számítani. Ez nagyon veszélyes, ha ez az ára! Ha békességet akarsz, akkor ne támaszkodjatok rá semmiben, ne kérjetek tőle semmilyen segítséget, oldjátok meg magatok - így, ha később elfajulnak a dolgok, nem zsarolhat érzelmileg, hogy "de akkor bezzeg jó voltam, amikor segíteni kellett"...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!