Elköltözök itthonrol?!

szúrod*

Gyerekükként szeretni valakit egy dolog. Tíz évig etetni meg ruházni a másik két gyerek rovására meg egy másik. Ha nincs nagy baj, akkor maradj, ahol vagy. Ha van, akkor meg a gyámügyhöz kell fordulnod.

Jaj, te lány. Az én nagyanyámnak is szörnyű a természete, most még rá vagyok kényszerülve, hogy együtt éljem vele, de amint lehet megyek. Pont ma reggel szakadt nálam el a cérna, mikor elkezdett velem ordibálni, hogy egy semmirekellő vagyok mert lekéstem a buszt. -_- Elegem lett, a nyugodt természetemmel kb. úgy letoltam, hogy a szomszédok is hallották. XD Egyszerűen nem tudja megérteni, hogy nem az ő dolga mit csinálok. A jegyeim jók, a gyakorlati tárgyak pedig kitűnőek, csak a tesivel van baj (önhibámon kívül). Emiatt vagyok már depi vagy 3 napja, de ő szerinte egy ilyen idősnek mint én még nem lehetnek gondjai és ez csak kislányos hisztéria. Azt hozzátenném, hogy precízen megalkotott jövőképpel rendelkezem (tudom, hogy azért nem jön minden össze, de na) és ha ez veszélyeztetve van nagyon el tudok szontyolodni, néha már betegségig fajul a dolog, de ha nagyanyámnak nem jön be valami (Pl. a másik utcából az Ilonka néni nem hozza át a beígért spenótot (mert elverte a jég) akkor kitör a 3. világháború és megy a mocskolódás ezerrel (szegény mi T.T)) akkor vége a világnak és meg kell hallgatnunk a hatalmas problémáját ami nagyobb a globális felmelegedésnél is... Én megértelek, hidd el. De a nagybátyád el tudna tartani téged, lenne ott hely számodra?

Előző vagyok. Ebben az esetben is gondolt azért meg. Ne légy tolakodó, de ha azt mondják menni fog, van hely és el tudnak tartani akkor próbáld meg. De a nagyid hagyni fogja?