Vendéglátás probléma. Nektek ez nem esne rosszul?
Arról van szó, hogy általában a Karácsonyt a szüleimnél szoktuk tölteni, mert valahogy ez így kialakult. Persze ez nem kőbe vésett, volt már régebben is nálunk az összejövetel, aztán meg a sógornőmnél is. Az idén azt gondoltam, hogy biztos örülnének, ha én hívnám meg őket, tehát a szüleimet, és a testvéremet a családjával. De a jó szándékom rosszra fordult, csak fejfájást okozott, mert ahogy felhívtam a tesómat, úgy éreztem nem örül a meghívásnak. Csak hebegett-habogott, hogy hát mindig ott szokott lenni anyuéknél stb. meg mert ott a meghitt stb. Nem értem miért gondolja, hogy én nem tudom meghitté varázsolni az ünnepet. Mindig is szépen feldíszítem az egész házat, de ezt sosem látják, mivel sosem jönnek el. Anyám beleegyezett, hogy eljönnek, bár szeret Ő is készülődni, elmondtam neki, hogy az idén nagyon szeretnék Én készülődni őértük. Anyu is kicsit megbántott. Ő meg kivallatott, hogy milyen menüvel készülök. Elmondtam, hogy mivel, eléggé változatos és extra dolgok lennének, erre elkezdett válogatni, hogy ne ezt ne azt, hanem inkább amazt. Ez is rosszul esett, mert én soha a büdös életben nem kérdeztem meg, hogy mi lesz nála a menü. Minden évben mentünk, és mindig ettük ami volt.
Mielőtt arra gondolnátok, semmi rossz tapasztalatuk nem volt itt, mivel lehetőséget sem kaptam eddig rá. Szóval nem ezért viselkednek így. Szerintem egyszerűen csak hülyének néznek, meg be vannak idegződve az eddig megszokottba. Minden évben a szülőknél, és minden évben rántott hús. De azt lehet az év többi napján is enni.
Szóval hülyén érzem magam, mert tartom most már magam ahhoz, hogy kiteszek magamért, de közben meg nem a kezdeti jókedvvel, mert úgy érzem mintha csak én erőltetném. De most már az is hülyén jönne ki,ha mégis azt mondanám nekik: Ok. akkor legyen továbbra is úgy ,ahogy eddig volt, és felejtsék el a meghívásom. Nem tudom miért kell ebből ekkora ügyet csinálni, remélhetőleg van még sok Karácsony az életünkben. Egyszerűen csak az a bajom ,hogy ügyet csináltak a meghívásomból, holott azt hittem ez egyszerű. Remélem értitek.
válasza: válasza:Próbáld meg elengedni ezt a rosszkedvet még most, különben rányomja a bélyeget az egész készülődésre. Nekem egyelőre nincsen választásom, minden évben én varázsolom a karácsonyt, és bár biztos furcsa lenne, ha valaki közölné, hogy idén ő szeretné, és érdekelne, hogy mit főz, meg hogy hogy akarja kivitelezni, kell-e neki segítség, azért örülnék neki, hogy csak le kéne ülnöm az asztalhoz mindenféle stressz nélkül.
Biztos vagyok benne, hogy meg tudod csinálni, és hogy jó lesz, hallgasd meg anyukád tanácsait, mert csak segíteni akar, aztán azt fogadsz meg belőle, amit akarsz.
válasza:Hadd meséljem el, nálunk ez hogyan alakult.
Amikor bátyméknál gyerek született, náluk voltunk szenteste. Én akkor egyedülálló, voltam, egyedül laktam, logikus, hogy nem otthon ültem egyedül.
Aztán párom, feleségem lett. Ő először azt kérte, hogy az ő szüleinél legyünk szenteste. (Megj.: ők másik városban laknak, tehát 25-én is náluk voltunk.) 26-án az én szüleimnél. Engem azért bántott ez, mert saját otthonunkban nem is nagyon voltunk karácsonykor.
Aztán kompromisszumos megoldásként lett az, ami tényleg a legjobb: szenteste magunkban, otthon (szüleim azóta is bátyámékhoz mennek akkor), 25-én ebéd anyuéknál, 26-án reggel indulás anyósomékhoz, ebéd náluk, pár napot ott töltünk, közben eljutunk feleségem testvéréékhez is. Aztán újra itthon.
Nem ment konfliktusok nélkül, mire ez kialakult, mivel a nők szeretnek rivalizálni egymással ;-), de most már mindenki elfogadja ezt.
válasza:1. Addig teljesen érthetö, hogy a testvéred a SZÜLÖKKEL akar karácsonyozni, nem a TESTVÉRREL, mivel te valamennyivel távolabbi "rokona" vagy.
2. A legtöbb helyen beosztják: eflnött párok esetében a szenteste a közvetlen család (a pár meg a gyerekeik), az elsö karácsonykor az egyok szülöi családnál, a másodikon meg a másiknál.
3. Ha meghívsz valakit, akkor nem kell elmondani, hogy mi lesz a menü, de illik figyelembe venni a vendégek ízlését. Nem csak a "különleges" étrend fontos, hanem hogy mindenki tudjon olyat enni, amit szeret. (A minden évben rántott hús tipikusan ilyen, akinek ez AZ ÜNNEPI étel, annak semmi más nem fog igazán jól esni)
válasza: válasza:Azt írtad, hogy már volt nálad Karácsony meg a sógornődnél is:
"Persze ez nem kőbe vésett, volt már régebben is nálunk az összejövetel, aztán meg a sógornőmnél is."
Utána meg azt, hogy még sosem volt nálad:
"Mielőtt arra gondolnátok, semmi rossz tapasztalatuk nem volt itt, mivel lehetőséget sem kaptam eddig rá. Szóval nem ezért viselkednek így."
Most akkor mi van?!
Húhh nagyon jókat írtatok, Köszönöm Nektek! Mindenkinek van egy kis igaza, szóval próbálok reagálni mindenre:
Először az 5. majd a 6. fogalmazta meg a legjobban. Induljunk ki ebből, mert igen, ebben lehet igazság, csak szerintem a testvérem ezt nem túl tapintatosan fogalmazta meg. Az már csak hab volt a tortára, hogy anyu kikérdezte a menüt és felülbírálta.
7. Elnézést, félreérthető voltam, természetesen voltak már nálunk vendégségben, csak nem Karácsonykor. Mindig elégedettséget láttam a főztünktől, soha nincs nálunk hiány semmiben, és mindenből a legjobbat vesszük és készítjük.
Korábban egy pici lakásban laktunk, ott azért nem lehetett nagyszabású ünnepet tartani. Majd amikor a családi házba költöztünk, a férjem mamáját ápoltuk több évig, a végén már pelenkázni kellett, stb. érthető, hogy a családom ettől idegenkedett. Most jutottunk el oda, hogy ketten vagyunk, és gondoltam elhozom a házba ezt a meghitt családi együttlétet. Anyu inkább pontosan, hogy régebben tett megjegyzéseket a sógornőmre, hogy sosem hív meg, ezért azt gondoltam, hogy bár nekem, mint a lányának nem mondja, de biztos jól esne neki, ha meghívom Őket.
2. Nem én lihegem túl, én azt hittem, hogy mi sem egyszerűbb. Nem idegen számomra a meghívás, ellenkezőleg.
Mindenkinek nem tudok a kedvében járni, és nincs olyan,hogy egyik nap itt, a másik nap ott. Ők nem barátkoznak a férjem szüleivel, szóval a másik nap az övéké, hozzájuk megyünk. A szüleim meg másnap az egyéb rokonságot hívják meg. Bár én szeretnék velük találkozni, nem tudom miért különítik el őket évről évre, de nem szólhatok bele.
14. Imádjuk egymást a testvéremmel, erről csak ennyit. Még akkor is ha így reagált, épp ezért esett rosszul. A Testvérem természetesen el sem tudná képzelni a Karácsonyt nélkülem, és én sem Őnélküle.
Visszacsinálni nem akarom, már beleegyeztek, az is hülyén jönne ki, ha most dacból megmásítanám a szavam, nem érezném ettől jobban magam.
Most azt tervezem, hogy még többet beleadok, mint ahogy először elgondoltam. Minden nagyon szuper lesz és örömkönnyekkel fognak hazamenni. :-)
válasza: válasza:19-re:
Én írtam, hogy abnormális, ha egy felnőtt ember meg akarja mondani, milyen étellel lássák vendégül.
Én pl. elképzelhetetlennek tartanám, hogy szüleim, ha meghívnánk őket, megmondják, hogy ők mit akarnak enni.
Bármit elfogadnának, ha semmi sem ízlene nekik, akkor is értékelnék az igyekezetet. Számomra ők ettől édesanyám és édesapám. Talán ezért is akadtam ki azon, hogy más szülőnél ez nem természetes.
Egyébként én azon is meghökkentem, hogy a pelenkázásra szoruló mamától idegenkedtek a kérdező szülei (vagy testvéréék). Az én családomban pl. természetes, hogy a beteg ember is ugyanúgy a család, a társaság része és vágyik arra, hogy találkozzon másokkal. És felnőtt ember nem húzza az orrát, hanem felnőtt módra elviseli, ami a beteg ember betegségével jár.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!