Szerintetek lesz esélyem valaha is helyrehozni ezt? Vagy törődjek bele, a szüleim fafejűségébe?

Sziasztok! A férjemmel nemrég esküdtünk, de már évek óta együtt vagyunk. Egy osztályba jártunk, de akkor még ki nem álltam őt, és folyton panaszkodtam a szüleimnek, mekkora egy bunkó, folyton megcsalja a barátnőit, nagyszájú, leugat mindenkit, stb.. A szüleim meg igazi védelmező típusok, senkit nem szeretnek, aki a gyereküknek árt (még ha kicsit is vagy egyáltalán nem). Na de egyetemre együtt jártunk a sráccal - külföldi város, nulla ismerős -, és ott összemelegedtünk és szerelmesek lettünk egymásba. Én másfél évig mindenki előtt titkoltam, hogy együtt vagyunk, aztán elmondtam. Na, ennek több éve, de a szüleimbe valahogy automatikusan beivódott a "gyűlöljük xy-t", hogy nem tudták soha elfogadni őt. Pedig nem is ismerik :(... Azért az ember rengeteget változik gimis kora óta. Ők a mai napig meg vannak róla győződve, a férjem egy link barom. Az esküvőnknek sem igazán örültek. Közben a férjem szülei imádnak engem, és ez az egyoldalúság is olyan rossz. Én olyan régóta próbálkozom föloldani ezt, a férjemet meg megkímélni, de lassan belefáradok ebbe. Ti mit javasoltok?