Máshol is van ilyen, vagy csak mi vagyunk ilyen fura család?
Csak kíváncsi lennék. Van nekünk minden évben karácsony másnapján egy családi összejövetel, amit mindenki utál, de az öregek (3 fő) ragaszkodnak hozzá. A szülőfalujukban rendezik, ami mindentől messze van és órákat kell utazni. Vagyunk vagy harmincan, négy turnusban ebédelünk, a lakás kicsi, nem tudsz megfordulni anélkül hogy ne vernél le egy tepsi sülthúst. Nem is tudom ki hogyan rokon, nem is ismerem őket igazán, persze ezzel mindenki így van. De el kell menni mert különben sértődés van, meg a negyven akárhány év alatt ez olyan kötelességgé vált már. A rokonok nagy része elég fura, engem például eléggé zavar az xy rákos néni, aki rohadt büszke arra, hogy éppen hol találtak neki áttétet. Persze ezt ebéd közben adja elő.
Máshol is vannak ilyen kényszeredett összejövetelek? Mert ismerőseim közül mindenki csak néz meg röhög ha megkérdezem.
14/f
válasza:
válasza: válasza:Nyugi kérdező, nagyon nem fog hiányozni, ha végre kiszabadulsz onnan.
Ennyi álszent dumát amit itt levágtatok. Ezek a "családi" murik másról sem szólnak, csak hogy évente 1x összeül egy csomó egymásnak gyakorlatilag tök idegen ember és szánalmas közhelyekről cseveg álmosolyok mögé bújva.
Akik fontosak, akikkel jó viszonyt ápol az ember, azoknak nem kellenek az ilyen kötelező jellegű "tradíciók", mert maguktól keresik a másikat, legalább egy rövid találka vagy néhány telefon erejéig. Akiket meg nem kedvelünk, azokkal minek jópofizni?
válasza:13.
azért van olyan, h évente egyszer jólesik látni valakit. nálad nem?
válasza:Írtam, hogy akik fontosak számomra azokkal évente nem csak 1x találkozom. A jópofáskodástól meg hányingerem van. Jönnek a sose látott rokonok és fél óra alatt 100x kell végig hallgatni, hogy "jajj emlékszel amikor még anyukád hasában voltál..." és társai jellegű szövegeket.
Mostanában meg már idősebb vagyok, szóval beújultak a férjes meg gyerekes szövegek is... És nem lehet ám elküldeni őket a búsba, mert hát ők csak kedvesek akartak lenni (ahaaa, úgy hogy ütvefúróval mennek neki az ember személyes terének) és micsoda hálátlan kis csitri vagyok, hogy nem hallgatom meg őket...
Hát akinek ezt bírja a gyomra csinálja, én ilyenkor éppen véletlenül nem érek rá.
válasza: válasza: válasza: válasza:a 3. válaszoló vagyok
nem lehordásnak szántam, de becsüld jobban a családod
nekem már csak anyukám van, akinek van egy férje és annak a családja, az ő családja nem szeret minket, csak megtűrnek az apjuk/nagyapjuk miatt
el sem tudod képzelni, nálunk milyen egy családi ebéd..., mindenki k.ssban ül és eszik, ha beszélgetnek, akkor anyát meg engem kihagynak a beszélgetésekből, meg vannak a maguk kis világában
anyukám mesélt még a régi időkről, mielőtt még megszülettem, és amikor még csecsemő voltam, és még egyben volt a család, nálunk is hasonló családi összejárások voltak, mint nálatok, és én nagyon bánom, hogy sosem tapasztalhattam meg
tényleg, jó tanácsként, becsüld meg addig a családodat, amíg még lehet
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!