Ugye csak anyám segíthet saját magán ebben az ügyben?

A gimnazista, végzős húgom 2 hónapja idehozott hozzánk egy olyan idős férfit, aki akár apánk is lehetne, vele jár már hónapok óta. A férfit anyám már többször elzavarta a háztól, de még mindig csak jön, nagyon vastag bőr van a képén (ha csak anyám nem hazudott és mégsem zavarta el egyszer sem). Nagyon jól keres egyébként, van saját háza, családi állapotát tekintve pedig elvált, bár ismertem a volt feleségét, ő is elég fiatal volt, de nem annyira a húgom és ott nem szálltak rá ennyire a lány szüleire, mint nálunk.

A férfi kb. 1 hónapja idehozott egy kiskutyát a házunkhoz, úgy, hogy tudták, ebbe senki nem egyezett bele, a szüleim sem. Képes volt 250 km-t utazni a kutyáért, és idehozni a mi nyakunkra, azóta anyám veszi neki a pelenkát, nap mint nap kerülgetjük az egész házban a kutyasz*rt és -pisit, ma kb háromszor botlottam bele a sz*rba, abból egyszer anyám még bele is lépett, de én is léptem már bele a pisijébe. Úgy kell már közlekednünk a házban, mintha valami fertőtanya lenne, nem ülhetünk le akárhová, a padló mindig mocskos a kutyától, ami egyébként bántalmazza a macskámat (ami meg volt engedve a szüleim részéről, tudtak róla, mikor befogadtam), megeszi állandóan a macskám kajáját (drága tápok, mióta itt az a dög, nem győzzük venni a kaját, kb duplája elfogy, mint eddig, de nem tudunk mit csinálni, ha a macska meghagyja a kaját, a kutya megeszi). Nagyon unom már a helyzetet és nem érzem, hogy nekem és a páromnak kéne ezért lelépnünk ls egy csomó pénz albérletbe ölnünk, mert már nem lehet őket elviselni. Éjjelente hangosan szexelnek, anyám nem tud aludni tőlük, van, hogy vacsorára megsütnek 1 kg csirkemellet, amit anyám vett (mi ilyenkor mindig megvesszük magunknak a párommal), aztán felét leszedik, hogy mócsingos és kidobják a kukába. A férfi szinte minden nap nálunk eszik, a mi kajánkat viszi munkába, ráadásul rengeteget eszik, mi a párommal ketten nem eszünk annyit, mint ő egyedül. Mégis egy szalmaszálat keresztbe nem tesz egyikük sem, én meg anyám takarítunk rájuk, már nagyon elegem van, mert koszosak nagyon, ráadásul még a kutya is ittvan. A kocsinkkal jár a húgom állandóan, állítólag tankol bele, de senki nem tudja ellenőrizni (pár litert nehéz lenne), a szüleim tiltása ellenére a drogos haverjait ülteti a kocsinkba és már szétcseszték az egész kárpitot, ráadásul undorítóan néz ki a kocsi és ezzel kell nekem is járnom (elvileg nekem vették volna a kocsit, dehát...). A kutya egyébként szétrágja a papucsainkat is, odacsinál a szőnyegekre, az udvarba, aztán anyám takarítja fel utána, mert a húgomék nem hajlandóak. Nem értem, egy közel 40 éves férfi hogy lehet ilyen, ennyire nem tiszteli más házát. Ráadásul már nem csak itt eszik, hanem itt mossa a ruháit is, anyám ma már 2 mosásnyi adagot pakolt be a gépbe a férfi után, de csak mondogat, sajnáltatja magát és azt hajtogatja, hogy elzavarja őket innen. Engem hergel, engem uszít, de ő semmit nem tesz, csak bájolog a képükbe, meg az egész faluban azt terjeszti, hogy milyen jó vőjelöltje van, mert a húgom mellette nem jár annyit bulizni. Nem, hanem itthon fekszenek egész nap és semmit nem csinálnak, csak koszt, meg mindent felzabálnak.

Na de nem ez a probléma, hanem hogy anyám csak panaszkodik-panaszkodik, ahogy apám is, mégsem tesznek semmit. Már mondtam nekik, hogy én nem tudok mit tenni velük, ha ők nekik adják a kocsit, meg megtűrik itt a pasit, hát lelkük rajta, én max lelépek, aztán oldják meg egyedül, nekem nem kötelességem eltűrni őket meg takarítani utánuk.

Lehet bután fogalmaztam meg a fentieket, de ez már kikívánkozott belőlem. Szerintetek tudok én bármit is tenni az ügyben vagy tényleg csak akkor lehet változás, ha a szüleim a sarkukra állnak (amit kétlek)? Amúgy a húgom azzal fenyegetőzik, hogy ha nem engedik a pasit ide, akkor lelép, otthagyja a középiskolát és soha nem látják többé, ezért félnek tőlük.