Hogyan csikarjak ki magamból valami szeretet ha most fogom megismerni párom anyukáját, aki már előre jóindulattal és szeretettel áll felém?
szóval én eleve nehezen oldódom, pl nem sokat nevetek az életben, max a családommal és bnőimmel, de idegenekkel képtelen vagyok erre.
az anyukával teloban már beszéltem legtöbbször vagy ő hívott hol a fia mit tudok, vagy én őt ugyanez miatt. néha véletlen le is tegeztem (volt, hogy azt hittem egy lány hív), most meg végképp azt sem tudom hogy álljak hozzá. pl ő sms-ben mindenek előtt megkérdezi hogy vagyok, én nem, mert nem tudom tegezve vagy magázva kérdezzem e, ő így azóta már nem ír ilyeneket, csak ami muszáj, szóval tárgyilagos lett, ahogy én is az voltam.
pláne hogy a fiával is találkozom majd, akivel megint gondjaim vannak, tehát előtte is játszanom kell a "minden rendben"-t,mert négyszemközt nem lesz lehetőség most beszélni.
és akkor még az is ott van, hogy egy ismerősnél kell majd laknom egy munka miatt, aki szeretettel vár, kb plátói szerelmes belém, de nemnyomul hál égnek, de szóval az is az agyamra megy, amikor olyanokat kapok, hogy szüksége van rám, meg hiányzom, mindezt baráti alappal, mert már tisztáztam vele, hogy nekem ő nem férfi és hagyjon. de szóval most ő segít rajtam és tőle fogok függni :(
a lényeg ilyen esetekben ha tele vagyok hidegséggel (az ismerős felé szabályosan viszolygással és undorral) és pedig olyan emberek felé akik szeretettel közelítenek felém, szinte olyan nagy gondoskodó szeretettel, ahogy szülők a gyerek felé.
én meg olyan vagyok mint egy "vadember". már félek magamtól, hogy hogy fogok viselkedni.és hogy csalódásokat fogok kiváltani. az fájna.
válasza:Ha ennyire félsz az emberektől, a kapcsolatoktól, miért nem vonulsz el valahova, ahol senki nincs rajtad kívül?
Na jó, viccet félretéve, erősen ajánlanék egy pszichológust, vagy egyéb alternatíváját, mert ez nagyon nem normális hozzáállás és ezt te is tudod, érzed.
Ezt az előtte vetkőzök és kimegy a szobából részt nem értem. Így úgy tűnik, mintha ki akartál volna kezdeni vele, de nem hagyta magát és lelépett, majd ő a szemét.
nincs pénzem pszichológusra
nem is bízom a meglátásaikban sem, mert emberek és kettő nem mond egyformát, és nem akarom elkezdeni tesztelni sokukat, hogy lejöjjön ki a reális és igazán hozzáértő, stb
szóval az ismerősről nem tudtam sokszor miért segít, ezért bepróbálkoztam nála, hogy lehet csak "lassú víz partot mos" alapon, és van olyan intelligens szerintem hogy simán levágta, hogy teszt volt és lereagálta hogy nem ezért segít, hogy vetkőzzek.
szerintem szimplán egy magányos farkas, akinek szeretetre lenne szüksége, de ezzel engem megfolyt, mégha nem is nyomul.
és ja legszívesebben lehet el is vonulnék az emberektől, de társadalom nélkül egyedül úgy látom lehetetlen élni sajnos. függésben élünk egymástól. csoda hogy nem vagyunk telepatikusak. habár ahhoz nem vagyunk felnőve, na mindegy.
erre most hívott az ismerős, mint legtöbbször "csak úgy" most tartok ott már megint, hogy nem birom felvenni. nem birok "csak úgy" "nyálaskodni" meg hogy vagy, meg izé.
és szorít a határidő, pár nap és mennem kell és minden találkozó be fog következni :(
van pár napom megváltozni. vagy nem tudom mit csináljak. nincs pénzem panzióra, sem albérletre és akkor nem lesz munkám és nem lesz pénzem, mert már kerestem kint másik állást, nem találok szállásosat :( ott a környéken. meg ha csak a barátom miatt kimegyek meg vissza, az tényleg földhöz vágna anyagilag, utolsó befektetésem egy munkára most ez az út :(
válasza:Én úgy gondolom, hogy nyugodtan megmondhatod neki, hogy neked időre van szükséged, nem vagy egy könnyen barátkozós típus. Becsülöd, örülsz, hogy anyuddal van, de ha lehet, téged egyelőre csak hagyjon lenni.
Hidd el, a legtöbb "mostoha" örül, ha lyuk van a ---én, mert általában nagyon rosszul fogadják őket. Valószínű, ezért is teper annyira. Ez becsülhető - de nem vagyunk egyformák. Neki is el kell fogadnia, hogy te nem igényled a társaságát.
Ha nem tudod neki megmondani, írd meg neki levélben és mosolyogva nyomd a kezébe. Biztos meg fogja érteni, és ő maga is megkönnyebbül.
köszönet,az anyukával rengeteg volta kontakt, telon, mert a kocsi elromlott, nem tudtunk menni és mondtam én meg nem maradok egy hétig, meg tovább, de most ott tartok az anyjával van kapcsolatom szinte napi szinten, nem is a fiával.
amúgy az ismerős miatt nem akartam maradni.
állandóan "fogdos"
pl hidegben megfogja a kezem, hogy melegíti, amikor bebújok az ágyba kilógott a lábam, hát neki az is olyan aranyos volt, megfogja, már attól féltem elkezdi puszilgatni, a buszon a vállamra hajtja a fejét. minden alól úgy ki kell kúsznom valahogy, mert megbántani meg nem akarom.
de szóval ha valaki ezt elképzeli, hogy neki csinálja mondjuk egy igénytelen, öreg valaki, szóval akitől viszolyog, talán az át tudja érezni, miért vagyok ettől ki.
még haza se értem, de már írja az sms-eket, hogy hiányzom, hát megírtam neki, hogy ne írjon, amíg itthon vagyok legalább, szeretnék nyugodt lenni, elfelejteni Németo-t. nemhiszem, hogy érti, de ne írjon.
szóval így.
a munkaügyi meg fel volt háborodva, hogy itthon(magyarban) voltam, meg jövök vissza, állítólag külön be kellene jelentenem és nem ugrálgathatnék csak úgy haza...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!