Hogyan csikarjak ki magamból valami szeretet ha most fogom megismerni párom anyukáját, aki már előre jóindulattal és szeretettel áll felém?
szóval én eleve nehezen oldódom, pl nem sokat nevetek az életben, max a családommal és bnőimmel, de idegenekkel képtelen vagyok erre.
az anyukával teloban már beszéltem legtöbbször vagy ő hívott hol a fia mit tudok, vagy én őt ugyanez miatt. néha véletlen le is tegeztem (volt, hogy azt hittem egy lány hív), most meg végképp azt sem tudom hogy álljak hozzá. pl ő sms-ben mindenek előtt megkérdezi hogy vagyok, én nem, mert nem tudom tegezve vagy magázva kérdezzem e, ő így azóta már nem ír ilyeneket, csak ami muszáj, szóval tárgyilagos lett, ahogy én is az voltam.
pláne hogy a fiával is találkozom majd, akivel megint gondjaim vannak, tehát előtte is játszanom kell a "minden rendben"-t,mert négyszemközt nem lesz lehetőség most beszélni.
és akkor még az is ott van, hogy egy ismerősnél kell majd laknom egy munka miatt, aki szeretettel vár, kb plátói szerelmes belém, de nemnyomul hál égnek, de szóval az is az agyamra megy, amikor olyanokat kapok, hogy szüksége van rám, meg hiányzom, mindezt baráti alappal, mert már tisztáztam vele, hogy nekem ő nem férfi és hagyjon. de szóval most ő segít rajtam és tőle fogok függni :(
a lényeg ilyen esetekben ha tele vagyok hidegséggel (az ismerős felé szabályosan viszolygással és undorral) és pedig olyan emberek felé akik szeretettel közelítenek felém, szinte olyan nagy gondoskodó szeretettel, ahogy szülők a gyerek felé.
én meg olyan vagyok mint egy "vadember". már félek magamtól, hogy hogy fogok viselkedni.és hogy csalódásokat fogok kiváltani. az fájna.
Én olyan ebertől, nem fogadok el semmilyen segítséget, akitől undorodom, nem szoktam másokat kihasználni. Esetleg ezt közölhetnéd vele, akkor biztos nem fogja azt mondani, hogy szüksége van rád.
Barátod anyukáját meg nem kell szeretned, ha nem megy, de legyél udvarias, ne tegezd, ha nem ajánlotta fel, ennyi.
nem tudom mi kényszeríthet rá, hogy olyan emberrel élj, akitől viszolyogsz, de nem ez a lényeg...
Most az a célod ugyebár, hogy jó benyomást kelts. Nézd, ez nem mindig sikerül, főleg nem elsőre. Aki meg elsőre is nagyon megkapó jelenség, az rendszerint csak kifelé olyan, a való életben, a 4 fal közt egy másik maszkot visel. Ha a fiával hosszabb távra tervezel, idő kell, hogy megismerje a viselkedésed, és ha van olyan intelligens, el fogja fogadni, hogy nem mindenki az a vihorászós, mosolygós fajta. Nekem is van egy unokatesóm, akinek az akkori barátnője mindenki által úgymond "murmuc" vagyis, hallgatag, nem beszédes, nem közvetlen. Azóta összeházasodtak, már 10 éve élnek így. Mi elfogadtunk, nem a mi választásunk a leányzó. Nekem most is furcsa, hogy ennyire szótlan, és vadember, de csak intelligencia kérdése, hogy elfogadjanak, hiszen nem lehet mindenki harsány és a társaság középpontja. Szóval csak add magad és ne görcsölj bele. Próbáld egyszerűen csak jól érezni magad, és élvezd a vendégséget, ennyi.
Miért most kell megismerni a anyukát, ha épp nem vagytok jó passzban a pároddal.
Ha a kapcsolatotok normális lenne, akkor a párod már felvilágosította volna az anyját arról, hogy milyen vagy, mire számítson, és miért olyanok a reakcióid.
Én is felkészítettem az édesanyámat a páromra....és a páromat is az édesanyámra, édesapámra is.
Szülőket pedig egy sz..r kapcsolatban felesleges bemutatni. Majd ha rendbehozzátok magatokat, akkor lehet
#1 nem használom ki, sőt valahol azt érzem ő használ ki engem érzelmileg. na mindegy.hosszú.
ok, próbálom egyszerűen magam majd jól érezni. habár ezt már leírni is nehéz volt...mert legszívesebben mindkét helyzetet egyszerűen kihúznám az életemből.
de anno a másik exszel is így volt, amikor nem akartam elmenni az első családi kerti partys összejövetelére, és hálát adtam az égnek, hogy esik, így elmaradt.
az a bajom igazán, hogy szerintem még a természetes viselkedés határát sem súrolom, ahogy a fentebbi példában a "mufurc" csaj is.
eleve köszönjek úgy, hogy jónapot kívánok? mint valami állásinterjún..(tekintve, hogy külföld, nem tudom németül azt, hogy "csókolom" vagy ami barátságosabb lenne, vagy ilyen esetben passzoló) a másik, még azt hiszi, hogy dolgozom, közben most kezdek majd másik munkát, ami még nembiztos, hogy meg is marad - szóval ezt az orrára sem akarom kötni,hogy voltaképp ugrálok a m.helyről m.helyre, hazugságokba meg nincs kedvem bonyolódni, illetve nem tudom magam bemutatni sem, és aztán játszanom kell, hogy hu de szeretem a fiát - aki amúgy történetesen úgy megbántott, hogy máig fáj, de nincs megbeszélve, szóval azt sem tudom miről beszéljek egyáltalán, témám sem lesz, őt meg nem akarom faggatni, hogy mit dolgozik, meg hasonló)
Jah így más...
Ezt a krdésből nem tudhattuk...szerintem itt csak bemutatkozol, hogy én vagyok, úgyis a pároddal foglalkozol...nem lesz idő egymással..
Szeretetet pedig kicsikarni magadból nem lehet..
Legyél udvarias...nyugodtan kérdezz rá, hogy nem tudod, hgy tegeződtetek-e, mert így is úgyis beszéltetek, egyik sem gond, csak nem akarsz blamába kerülni emiatt...
Atán kézs, nem kell ömlengeni túl kedvesnek lenni, hanem olyannak, mint akárki mással.
Aztán vagy kialakul, vagy nem..nem az anyukát kell szeretned, hanem a fiát.
Az udvaroasság maradjon meg...ennyi, a többi kialakul
Németül nem csókolomoznak. Nyugodtan mondhatod, hogy Guten Tag/Morgen/Abend, de azt is hogy Hallo. Nem udvariatlan vagy túl formális egyik sem. Pl. a főnöknek is nyugodtan lehet Hallo-t mondani, hiába magázzuk egymást. A sógornőm is köszön a saját édesanyjának és nekünk is Guten Morgennel, teljesen normális dolog, nagyon jó a viszony köztünk.
Szóval emiatt ne aggódj.
A viselkedésre tekintettel, elsőnek magázd, általában felajánlják rögtön, hogy tegezd őket, a magánéletükben ők sem szeretnek magázódni ám. Légy udvarias, érdeklődő. Nem kell szeretet kicsikarnod magadból, de próbálj meg mosolyogni és előzékeny lenni, ezek alapvetően elvárható illemszabályok. Ha hozzá mentek látogatóba vigyél egy tálca sütit vagy bonbont esetleg. A pároddal pedig rendezzétek a kapcsolatotokat, mielőtt látogatsz (legalább telefonon!!), mert ebből így semmi jó nem fog kifolyni. A munkára utaló válaszokat fogd rövidre, tereld másra a témát és kész.
ok, udvariasság, az menni fog
de amúgy attól félek, hogy de, sajnos lesz elég időnk beszélgetni az oda meg vissza út miatt :(
először simán lezártam azzal, hogy mehetünk külön -szóval majd bemegyek a fiához, intézem egyedül. de megint hívott, hogy mikor megyek vissza, ő is úgy csinálja az idejét, bevisz hozzá. mert a fia mondta neki, hogy vigyen magával. tehát eleve a fia miatt teszi.
de meg ez amúgy sem állapot, hogy pl az ismerőstől is viszolygok :(emlékszem amikor korábban nála laktam, sokszor órákat "csöveztem" padon, hogy ne kelljen "haza" menni.
Egyszerűen legyél udvarias, nem kell nevetgélned, de mosolyogni csak tudsz. Szóval mosolyogj, az általában jó benyomást kelt. Magázd, köszönj "jó napot"-ot, amíg fel nem ajánlja, hogy tegezd. Ha olyan téma kerül szóba, amiről nem akarsz beszélni, röviden válaszolj és tereld a szót másfelé.
A másik az ismerősöddel kapcsolatban: "plátói szerelmes belém, de nemnyomul hál égnek" Majd fog. Naiv vagy, ha azt hiszed, nem. Voltam már olyan helyzetben, hogy gyanútlanul elfogadtam egy ilyen "barát" segítségét (jó hülye voltam), aztán lett bonyodalom jócskán, nem részletezném. A helyedben megpróbálnék más lehetőséget keresni és nem nála lakni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!