Ezek után nehezen bízok emberekben. Ti hogy dolgoznátok fel?

A nemem és az életkorom legyen most tabu. Nem szeretném, hogy az illető magára ismerjen, ő is jár fel erre az oldalra. Akkor kezdeném:

Sok-sok évvel ezelőtt a szüleim elváltak. Anyám egy roma származású férfivel jött össze, élettársa volt több éven keresztül. A férfi, habár a modtohaapámnak vallotta magát, egyáltalán nem fogadott el. Többször féltékenység tört rá, ha anyuval megöleltük egymást, akkor mindig rászólt anyura. Nem fogadott el, sőt, ki akart rakatni anyámmal a házból. Ezt én sokkal később tudtam meg anyutól. Folyamatosan kötözködött, veszekedett, és anyu is sokszor engem szidott, meg velem kiabált. Később feltette a kérdést anyunak: Vagy ő vagy a lánya? Anya állítólag megmondta neki, hogy természetesen a saját lányát választja, habár én meg azt vettem észre, hogy ő is ki akar dobni otthonról. Ne kérdezzétek miért. Nem tudom. Iskolába jártam, meg haza. De még az is baj volt ha megkentem magamnak egy szelet kenyeret. Ebbe tényleg ne menjünk bele. Anya rájött, hogy mióta a mostoha külföldön dolgozik, őt folyamatosan megcsalja. Haragudott rá, hirtelen roma-ellenessé vált. Igazából nem értem, hogy ha neki évekig jó volt egy roma, akkor most miért általánosít, de ő tudja. Csak legalább ne osztaná meg velem a magánéletét. Mindig elmondja nekem, hogy ki feküdne le vele, hogyan udvarol neki, stb. Eddig nem idegesített, mert nem terhelt különösebben. Csakhogy ennek a mostohának van egy nagybátyja, egy egyébként (látszólag) kedves ember. Sokszor írt nekem is Facebookon, hogy megkérdezze, hogy vagyok, anyuval mi a helyzet. Egy ideig illemtudóan válaszolgattam neki, aztán anyu szólt, hogy mostmár ne válaszoljak neki ha ír nekem, meg ne adjak ki róla információkat. Megtettem. Legutóbb is írt, elolvastam, de nem válaszoltam neki, mert anya megkért. Ma hajnalban anyu felkelt, dühöngött egy darabig, a fene se értette, hogy mi baja, aztán így szólt: " Ne haragudj, hogy veled osztok meg mindent, de másnak nem merem elmondani..." Ekkor mondta el, hogy a (volt) mostoha nagybátyja kikezdett vele, és folyton hivogatja, meg zaklatja, pedig nős férfi. Anya a feleségével is jóban van, és van benne annyi tisztesség, hogy ne okozzon neki keserűséget. Úgyhogy mindig visszautasítja a nagybácsit. A történteket még a nagymamának is elmondta rajtam kívül.

Most pedig írom a felmerülő problémát:

1. Egyszerűen a hányinger kerülget, amikor anyám a szexuális és magánéletét tálalja ki nekem. Már többször megkértem, hogy ezeket inkább barátnőjével vagy mással beszélje meg, pl nagyi, mert neki úgyis mindent elmond és nekem rendkívül kellemetlen ez, de akkor is mondja. A fenébe is, a gyereke vagyok!

2. Az, hogy egy rendes emberről ilyet megtudtam, eléggé megváltoztatta a róla alkott véleményemet, és arra késztet ez a tudat, hogy mostmár ok nélkül inkább ne bízzak senkiben se. Legalábbis addig nem, amíg meg nem bizonyosodok arról, hogy az illető valóban megbízható, és nem egy szemét gazember.

3. Van párom, de ezek után rá is jobban odafigyelek, persze nem feltűnően, meg nem kémkedve, hanem jobban figyelek arra mit mond, mikor mondja, és hogyan. Nem szeretném, hogy megcsaljon.

Sokat már nem fogok anyámmal találkozni, meg a volt mostoha családjával sem a kollégium, iskola, meg egyéb teendők miatt. Inkább apámhoz utazok haza néha hétvégente, de a tőle hallott információk tartalmától is tartok, mert ő se rejti véka alá előttem a magánéletét. Lehet, hogy egyeseknek ez nem okoz problémát, de nekem igen, ezt szeretném feldolgozni. Úgy döntöttem, hogy elmegyek egy pszichológushoz, hogy szakemberrel, nyugodt körülmények között megtudjam ezt beszélni. A kérdést azért tettem fel, mert érdekelne, hogy ti ezt hogy fognátok fel, illetve hogy dolgoznátok fel, hogy rajtatok keresztül faggatnak anyátokról.

Előre is köszönöm a válaszokat, ha volna aki ezt viccesen fogná fel, arra se sértődök meg.