Idegesít az apósom. Lassan már nem fogok tudni tovább hallgatni. Mit tegyek?

Már próbáltam vele beszélgetni. Azt is ecseteltem neki, hogy mi kevesebből élünk egy főre nézve, mióta nem dolgozom, itthon vagyok a babával. Akkor úgy tűnik, mintha értené is, és igazat is ad, de pár nap, hét múlva kezdődik megint minden elölről. Második próbálkozásom az volt, hogy megpróbáltam meggyőzni, hogy az após felnőtt ember, tudnia kéne magáról gondoskodni, hiszen nem beteg. Nem foghatja mindig a kezét. Nekünk most már a babára kell gondolni, ezt megértheti ő is. Ez sem segített. A férjem jószívű, és úgy látom a papa ezt ki is használja.

Nem akarom, hogy azt gondolja, hogy a családja ellen vagyok, vagy hogy utálom az apját. De már ott tartunk, hogy nem látom szívesen, mikor meglátogat bennünket. Anyukámnak is már panaszkodtam, de már neki sem mondok inkább semmit, mert még ő is a kis pénzéből egy csomó mindennel támogat, és arra gondoltam milyen rossz lehet neki, hogy ő inkább lemond dolgokról, nem vesz magának semmit, csak hogy hozhasson az unokának valamit, mi meg a "felesleges" pénzt az apósnak adjuk.

Úgy gondolom, hogy eleget tettem azzal, hogy neki adtam a gyönyörűen felújított, berendezett lakásomat. Ez a lakás, amiben élünk most nem az övé, a férjemé, ide vette magához. Após azelőtt a szülői házban élt, amiről meg lemondott a testvére javára magát nincstelenné téve. Ezen is kiakadtam, hogy lehetett ennyire buta, hogy eldobta az örökségét. (Amúgy sem túl okos ember sajnos.)

Elhiszem, hogy nem volt könnyű neki elköltözni, egyedül élni. Viszont könnyebb lett volna neki azzal a tudattal maradni, hogy miatta nem lehet együtt a család, a fia a gyermekével, és a feleségével? Ha az én lakásomba költöztünk volna, akkor is egyedül maradt volna, még nehezebb anyagi helyzetben, mivel ennek a lakásnak a rezsije sokkal magasabb.

Mások bevágják az öreget egy otthonba, és szevasz. Mi nem tettük. Mégsem elég jó neki semmi. Ha már ránk nincs tekintettel, legalább az unokát nézhetné valamibe.

Az igaz, viszont ismerőseim is úgy gondolják, hogy hálás lehetne, hogy olyan lakást kapott.

Még jó, hogy azt nem írod, hogy fizessem helyette a rezsit is, én meg dögöljek éhen a gyerekemmel, mert szegény öreg ember...

Neki 50 ezer Ft marad a kiadások, rezsi fizetés után, nálunk ez 30 ezer Ft/ fő..

Mellesleg amúgy is tanácsot kértem, hogy oldjam meg, nem pedig kritikát!