Ez gond, hogy zavar és nem tudom úgy családtagnak tekinteni?

"# 13. Nagyon tévedsz. Szeretetet csak szeretettel lehet felébreszteni.

Ha a kérdező felismeri, hogy az a kislány elfogadja őt családtagnak, csak attól enyhülhet meg a szíve."

Persze, de nem erről szólt a kommentem..mellébeszélsz.

Teljesen normális amit érzel.

Csak ne hangoztasd és próbálj szeretettel fordulni a gyerek felé.

A ferjem fianak az anyai nagyapja meg joval a szuletese elott elhunyt, a nagyanyja pedig 2 eve az orszag tulfelere koltozott, ritkan talalkoznak

Az apai nagyszuleivel (aposommal es anyosommal) gyakrabban talalkozik, viszont -mivel csak egy nagyapjat ismeri- amikor talalkoztak, parszor papanak szolitotta az en apukamat is. Mosolyogtunk rajta, nem szornyulkodtunk.

Nalatok a kislany mennyi idos mar, hogy meg mindig feszengsz ettol a helyzettol?

Nem igazán értem, miért normális nem családtagnak tekinteni egy olyan gyereket, aki több éve, épphogy nem csecsemőkorában került a családba, mellesleg mindenki más is elfogadja…

Ennyi erővel a testvér feleségét vagy a vér szerinti gyereket sem köteles. Nem tudom mondjuk, hogy a kérdezőnek pontosan miért is lényeges, hogy az unokahúgát “csak” totyogós korában ismerte meg, nem pedig újszülött babaként. Ha vérszerinti, de csak 2 éves korában látja először, akkor is jogosan utálkozna magában? Mondjuk igazából senkit nem érdekel a kicsinyes, korlátolt gondolkodása, hiszen szerencsére úgyis az APJA és a NAGYSZÜLŐK véleménye számít. Igen, azok, mert a gyerek úgy tekint rájuk. De a drága kérdezőnek ezzel is baja van, ami végképp a rosszindulat magasfoka, hogy nem elég, hogy ő kirekesztené, de ezt másoktól is elvárná valahol mélyen magában.

Megértelek, én is így éreznék.

Lehet itt lelkizni, de az a gyerek egy idegen, akit a bátyád befogadott.

Ennyi.

Persze a mozaikosok azonnal neked esnek, mert magukra veszik.

26.

Kikérem magamnak.

136 az IQ-m, a saját gyerekeimet imádom.

Mi közöm lenne, a bátyám nőjének a gyerekéhez?

Nem agyatlan, lelketlen barom vagyok, hanem racionális józan ember.

A mozaikosok nyilván örülnek, hogy kellenek valakinek, de én erről nem tehetek.

"136 az IQ-m, a saját gyerekeimet imádom."

jaj istenem most tényleg azzal érvelsz mekkora az iq-d? :D

Ha akkora az iq-d akkor azzal tisztában vagy hogy az iq az alapvetően matematikai képességeket mér és semmi köze az érzelmi intelligenciához?

Kérdező teljesen normális amit érzel. A bátyád döntését el kell fogadnod, dw jigod van úgy érezni ahogy érzel, nincs olyan hogy neked ugyanúgy KELL érezned a bátyád saját gyereke és fogadott gyereke felé.

Nem nézhetwd levegőnek, ha családi összejövetel van, de természetes nem kell szeretned. Pláne nem ugyanúgy mint a vér szerinti rokont.

Az érzelmi intelligencia meg nem attól függ, hogy nem veszed tudomásul a tényeket. A mozaikcsaládosok persze le fognak pontozni, se ettől még nem attól leazelm jó ember, hogy elnyomod az érzéseidet mwrt most az a divat, hogy mozaikcsalád mindenek felett