Öregkorára kire marad egy ilyen nő?

Egy 60 éves, 35 éve mentális betegségekkel küzdő (depresszió, paranoid skizofrénia, generalizált szorongás), leszázalékolt, egyedül élő nőről van szó. A betegsége kezdete óta nincs munkája. Könnyebb munkákat el tudna végezni, de nem akar. A pszichés betegségekre néha szeret rájátszani, összeesküvés elméleteket gyárt, tévképzetei vannak és a környezetében élőket az ellenségének tekinti, mondvacsinált okok miatt szidalmazza. Nem feltétlenül az ő hibája a kialakult helyzet, de konkrétan kibírhatatlan, nem lehet vele hosszútávon a négy fal között meglenni. Egyetlen élő rokona a lánya és a testvére. A testvér közel él hozzá, próbál rajta alkalmanként anyagilag segíteni, de neki is megvan a saját családja, vállalkozása, stb. A lánya külföldön él a férjével, a hónapban született az első gyerekük. Az anyja problémái miatt menekült el otthonról, esze ágában sincs újra a közelébe költözni, ugyan jogilag az ő felelőssége lenne, hogy az anyját istápolja. Félti a saját családját az anyja irracionális kirohanásaitól, amit szintén meg lehet érteni.

Ebben a helyzetben kitől várható el, hogy támogassa (anyagilag és lelkileg egyaránt)? Van saját ingatlanja, ha ez számít.