Az idős rokonok milyen indíttatásból tesznek fel olyan kérdéseket, hogy “Mikor mész már férjhez?”

"Manapság más világot élünk,"

Igen, és ezt nem te vagy én teremtettük meg, hanem a szüleink, nagyszüleink.

Mi meg majd megteremtjük a következő generációét. És remélem nem várjuk el, hogy ők is úgy gondolkozzanak, mint mi.

Van érték, ami mentén élek, de az nem a begyepesedett boomerek világa, hogy "Mikormészmárférjhez" meg "Mikorleszmárgyerek". Konkrétan annyira van közük hozzá, mint ahhoz, hogy "Mennyitkeresel". Vagyis semennyire.

"Igen, és ezt nem te vagy én teremtettük meg, hanem a szüleink, nagyszüleink."

Az én nagyszüleim a saját vállalkozásukat építették, meg a házukat, amiből nekünk unokáknak semmi se jutott és nem is fog, mert felneveltek két életképtelen szerencsétlent, akik mindent elszórnak. Nagymamámnak olyan könnyű gyári munkája volt, ami ma már kb. egy terápiás foglalkozásnak felelne meg, a legnagyobb megerőltetés a bejárás meg a gyerekek összeszedése volt. Ők nem építették az országot, max az adójukból az akkori kormány. És én is fizetek adót. Tehát mire fel legyek olyan hűde hálás ezért?

"az a meno hogy neked senki nem parancsolhat mert fuggetlen vagy."

És vállalom is, hogy ez nálam így van. Azt nem mondom, hogy ez normális és követendő példa, mert nem az. De mégis mi a szakrament gondod ezzel? Én szeretek így függetlenül élni, másnak meg az agyára mennék egy kötött párkapcsolatban. Nekem így jó. Miért akarja nekem bárki is meghatározni, hogyan kéne élnem? Én se szólok a más életébe, nincs hozzá közöm

44

Hozod a formát. Örökségre vágysz, mert az neked jár(na), mindenkit lenézel, bezzeg te biztos különb vagy.

Jó úton haladsz, hogy vénségedre a kérdező öreg rokonainál is kiállhatatlanabb legyél :D

44

Ja, és lehet, nem konkrétan a te felmenőid, de a felmenőink alakították ilyenre. Vagy a húsvéti nyuszi tojta?