Megbocsájtanál egy rosszindulatú és kiállhatatlan személyiségű rokonodnak minden szemétséget csak azért mert nagyon beteg lett?
Az unokatestvéremről van szó, aki egy nagyon undorító nőszemély volt mindig is. Mindenkivel flegma, mindenkit lenéz, bárkit megsért szemtől szembe, mindenkut irányítani és kontrollálni akar. A viselkedésével már mindenkit elmart maga mellől, a szülei se álltak vele szóba,folyton az én szüleim ellen akarta úszítani őket (az anyáink testvérek) a húgát miatta rúgták ki a munkahelyéről és akapcsolatát is sokáig igyekezett megfútni. Engem meg mindig mindenért leszólt, belémkötött, kritzált,amiért én is kerülöm és ha lehet nem állok szóba vele.
Kb.egy hónapja viszont mellrákot diagnosztizáltak. Mivel mindenkivel megutáltatta magát így nincs mellette senki most. Ritkán látni azóta, tegnap láttam és teljesen meg van törve, eltűnt az arcáról az a flegma, lenéző tekintet. Nézett mintha szólni akart volna de gyorsan odébálltam mielőtt leszólíthatott volna. Viszont az ismerőseink szerint segítenünk kellene neki, mivel mégiscsak a rokonunk, ráadásul én lakom a legközelebb hozzá a rokonságból. A szülei már nem élnek, a húga és a sógora szóba se állnak vele, mivel az elejétől fogva nyíltan a sógor ellen volt. Barátai nincsenek, szóval leginkább tényleg én maradtam.
Félre tennél minden sértést és megalázást amit tőle kaptál és a segítségére sietnél, vagy a hozzá hasonló emberek megérdemlik hogy megegyék amit főztek?
Segítenék neki lelki dolgokban, meghallgatnám. Ha megtehetném, anyagilag is.
Ápolást biztos nem vállalnék, de segítenék keresni egy otthont és ott időnként meglátogatnám.
Anyukád se segít neki?
Az én szüleim idősek, nekik vannak egészségi problémáik és messzebb is laknak. És anyukám haragszik is rá, mert folyton összeugrasztotta a saját anyjával, aki az én anyám testvére volt.
Őt meg még szerintem lehet otthonba tenni, 34 éves .
Hát én tutira nem foglalkoznék vele. Nekem is van olyan rokonom (a nagyanyám) aki egy szemét sz*rkavaró, ő ártott a családomnak a legtöbbet rokon létére. 15 éve nem is tartjuk vele a kapcsolatot.Csak azért mert a rokonom még nem vagyok köteles foglalkozni vele, bármilyen helyzetbe is kerülne. Egye csak meg amit főzött. Az meg pont nem érdekel, hogy idegenek mit szólnak hozzá.
Ha már ilyen beteg lett az unokatestvéred számot vethetne az életével és körbe telefonálhatná a családját hogy bocsánatot kérjen ő is.
"Csak azért mert a rokonom még nem vagyok köteles foglalkozni vele"
Csak azért, mert valami nem kötelességünk, még megtehetjük... Nekünk is jólesik, ha valaki önzetlenül, anélkül, hogy a kötelessége lenne, segít, nem?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!