Kell e úgy gondolkodnom ahogy a nagynéném még ha én is úgy látom, hogy a legtöbb dologban igaza van de én más elveket követek?

Nagynénémmel szoros a kapcsolat, néha ilyen néha utálom-szeretem van közöttünk de rendszerint mindenben számíthatok rá és ő is rám. Viszont van egy dolog amit nagyon nem szeretek benne és ez úgy 1-2 éve kezdett kialakulni nála (lehet valami hatására).

Ő sokszor megbeszéli velem a napi történésiet, terveit amiket én figyelemmel hallgatok, nem szólok bele mert azért van néhány dolog amiben viszont én nem értek egyet de amikor én akarom megbeszélni vele a terveimet akkor szinte mindre olyan lekezelően válaszol pk.mi értelme, ennyi pénz kiadni fölösleges, minek változtatsz a hajadon stb...kb minden létező tervemről ilyen véleményem van mintha azt akarná semmire ne kötlsek ami boldoggá tesz vagy nem tudom...ő máshogy látja a pénzt, másra gyűjt főleg (kirándulás, élmények stb amikre én néha megyek vele de ez más azért) de én jobban szeretem a tárgyi dolgokat, ezt nem érti valahogy. Viszont érdekes, hogy utólag ahogy befejezi a lkezelést akkor modja "de tegyél ahogy gondolod" mintha a torkomon akarja lefolytani az elveit aztán ez a szöveg olyan lekezelő mintha minden döntésem úgy is rossz lesz hiába őt nem érinti..pedig ezek a döntések annyira nem életbe vágóak, hogy rossznak lehessen nevezni...néha annyira nem értem őt és ő se engem de valamiért úgy érzem mintha azt akarná, hogy ugyanúgy gondolkodja mint ő de nekem nem megy hiába érzem, hogy a legtöbb amit mond igaz de én mégis máshogy akarom élni az életemet csak ezeket az elveit nem akarom már álladóan hallgatni.

Ő nem lakik velünk, de sokszor tlaálkozunk viszont teljesen megszüntetni nem akarom vele a kapcsolatot, ez esteben hogy lehetne ezt a dolgot kezelni, hogy ne zavarjon engem de nincs tekintettel rám? Szeretek vele mindent megbeszélni..bár lehet jobb lenne ha amiket előre tervezek nemm mondanám el neki? Mert általában ha már megteszem pl.hajfestést akkor utána érdekes egyből tetszik neki, simán elfogadta de előtte olyan hosszasan beszélt, hogy ő hogy látja nálam ezt a dolgot...néha érthetetlen.