Ezek után érdemes az unokatestvéreimmel foglalkoznom?
Az unokatestvéreimmel eléggé megromlott a viszonyom az utóbbi pár évben. Körülbelül 3 évvel ezelőtt gyakran szerveztek házibulikat és mindig meghívtak, bár hozzá kell tennem, hogy igazán sosem éreztem jól magam ezekben a bulikban, mert egyszerűen nem volt nekem való és egy idő után már nem is szívesen mentem. Ráadásul ezeken a bulikon az egyik unokatestvérem minden alkalommal mértéktelenül ivott és lerészegedett. Ilyenkor nagyon kellemetlenül viselkedett pl rendszeresen kötekedett a barátnőjével és veszekedtek. Minden egyes buli alkalmával ezt kellett hallgatni, hogy az unokatestvérem lerészegedett és a barátnőjével vitatkoztak. Én erre nem voltam kíváncsi.
Egy idő után nem is hívtak bulizni és éreztem, hogy kerülik a társaságomat bár azt sem tudtam, hogy miért. Nem szóltak hozzám, nem köszöntek, ha írtam nekik messengeren szándékosan meg se nyitották az üzenetet és nem reagáltak, nem látogattak meg minket és édesanyámmal sem foglalkoztak.
Azóta anyukámmal már kibékültek egyik napról a másikra és újra járnak hozzánk. Én nem vagyok haragtartó, de nem tudom elfelejteni, amiket csináltak velünk, hogy folyton rosszindulatú megjegyzéseket tettek ránk, nem szóltak hozzánk, nem foglalkoztak velünk stb. Én ezt nem tudom egyik pillanatról a másikra elfelejteni. Ráadásul már nem is vagyok szívesen a társaságukban, mert folyton pletykálnak. Mindig van valaki, akit kibeszélnek és ujjal mutogatnak rá. Mindenkit kigúnyolnak a háta mögött meg kibeszélnek és ezzel a viselkedéssel én nem szimpatizálok. Én nem vagyok ilyen, hogy másokat kicsúfolok a háta mögött és jót nevetek rajta aztán meg jópofáskodok.
Már nagyon sok mindent visszahallottam magamról más rokonainktól, hogy miket mondtak rólam és eléggé rosszul esnek ezek a dolgok. Ráadásul a legtöbb dolognak nincs is alapja. Folyton csak keverik a sz@rt. Mindenkit rosszindulatúan kibeszélnek meg kigúnyolnak, folyton pletykálnak meg kombinálnak és szándékosan félreértenek helyzeteket aztán ezeket a hülyeségeket terjesztik.
Sok barátjuk volt, de már szinte senki sem foglalkozik velük, mert mindenki rájött, hogy milyen gusztustalanul viselkednek, de észre sem veszik, hogy senki sem akar már a társaságukban lenni, mert mindig a másik a hibás meg a szemét, megbízhatatlan stb.
De egyébként ők egymás közt is utálkoznak. Van, hogy egymással is vitatkoznak és mindennek lehordják egymást is.
Sosem fogom megérteni, hogy az emberek miért érzik kötelezőnek a rokonokkal való kapcsolattartást. Miért kellene bármilyen kapcsolatot fenntartani olyan személlyel, akivel, ha nem lennénk rokonok, akkor soha az életben nem állnék szóba? Pl. egy alkoholista sohasem lehetne a barátom, de még köszönni se köszönnék, ha pl. az utcánkban lakna egy. Most attól, hogy a nagymamánk vagy a dédnagymamánk közös volt, attól miért kellene jóban lenni vele? Mint ember, egy nagy nulla. Jelent valamit a számomra? Igen, hányingert. Akkor miért keressem vagy fogadjam el a társaságát?
Biztosan nagyon értetlen vagyok, de tényleg nem értem, pusztán a rokoni tényezők miatt miért kellene bármilyen kapcsolatot fenntartani. Amúgy meg, mindenki azt ugat rólam, amit akar, mindaddig, amig a becsületembe nem gázol, akkor viszont feljelentem és be is perelem. Esetleg néhány rosszkisfiúbácsit ráküldök, hogy ugyan "magyarázzák" el neki néhány pofon kiséretében, hogy mit beszél. De kapcsolatot egy emberileg és erkölcsileg nulla személlyel...? Őszintén nem értem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!