Szóljak a bátyámnak, vagy maradjak ki belőle?

"vétkesek közt cinkos, aki néma"

Még ha nem is lenne közöd más életéhez és nevelési módszereihez, akkor sem szabad tétlenül nézni, hogy egy gyerek egyre lejjebb csúszik. Elmondod hogy mi van, és ha a szülő szerint ez rendben van (nehogy kimaradjon a gyerek a divatból és ezért csúfolják vagy kiközösítsék a kortársai), akkor is megtetted azt a minimumot, ami ilyenkor elvárható. A többi pedig már az ő dolguk (és/vagy a gyámügyé, ha a gyerek olyan balhékba kerül amit a szülő szándékosan nem akadályoz meg, ezzel veszélyeztetve a gyerek test/lelki/mentális/stb. fejlődését és állapotát).

8.-ban (14-15 évesen) volt olyan osztálytársam, aki már vendéglőben felszolgált, hogy tudják finanszírozni a hétvégéket a városi klubbokban, mert ami nálunk volt, nem volt elég. Mikor a 9. elkezdődött a társaság fele már cigizett. 12 évesen meg 2 osztálytársam pár 13 évessel szilveszterkor pornót néztek. S nem csak úgy, hogy sokáig maradhattak fennt az egyikük szobályába, hanem már tudták, hogy bár éjfélkor xy csatorna átvált, de 1-ig nem érdemes nézni, mert addig csak a reklámok mennek.

Szóval szerintem inkább neked volt túl eseménytelen életed, úgy hogy még csak nem is tudtad, hogy mik folynak körülötted...

Mondd el neki, és kezdjen az infóval amit akar.

Nem a te dolgod a nevelése. Ha ez téged tényleg zavar, akkor mondd el a tesódnak egyszer. Többet nem tehetsz.