“Aki külföldre költözik, és otthon hagyja a felmenőit, az nem érdemli meg sem az örökséget, sem a támogatást.” —Tényleg igaza van az ilyen embereknek?

Nem tudom hol élsz,de én ilyet abszolút nem tapasztaltam egyik ismerős, barát,rokonok között sem. Se ők maguk se. Nehogy már azért maradjon valaki ott mert a felmenők is itt vannak

Joguk emgvan hozzá, más kérdés, hogy logika nincs benne, de ha nekik ettől jobb, akkor emgtehetik.

Mindenki a saját mércéje szerint él. Van aki ezt teszi, szerintem elég szemét dolog. Sose tennék ilyet a gyerekemmel.

Primitív ember gondolkodik így. A gyerek külön önálló lény, oda megy és úgy él, ahogy akar. Annak pedig nincs köze külföldhöz, hogy 18 év után köteles-e támogatni a gyerekét (jogilag valóban nem), viszont ez az a típus, aki se így se úgy nem támogatna és öriharit tartana akkor is, ha az élet más területén nem akarnál úgy élni, ahogy azt ő elvárná. Örülök, hogy az én szüleim nem ilyen tuskóbunkók.

Szerintem teljesen korrekt, ha valaki így dönt. Mondjuk, ha abban a családban vannak testvérek és az egyik ki megy külföldre, szarik mindenkire, a másik meg itthon marad és törődik anyjával, apjával, akkor egyértelműen az kap meg mindent, aki a szülei mellett marad.

Minden családnál más a módi, a szokás, más az értékítélet. Pl. szüleim 0 támogatást kaptak az én nagyszülőimtől, még kölcsön sem akartak adni egy minimális összeget a házvásárlásukhoz -ezt viszont szerintem szörnyen primitív gondolkodás, igaz azok is voltak. Az én szüleim viszont támogatnak minket. Nem nagyon, amennyi tőlük kitelik. Egyik véglet sem jó, szerintem, tehát amikor mindent megadok, és amikor teljesen tojok rá. Ez abszolút az ő döntésük, megállapodásuk. Jogilag sem lehet ez ellen mit tenni. Arra hagyja a vagyonát, akire akarja, ez a törvény.

Az örökség nem érdemesség kérdése, hanem egy jog. Tehát attól, hogy Julika 18 évesen elkoltozott Alaszkaba és azóta nulla kapcsolata volt a szüleivel, Katika meg velük élt és ápolta őket haláluk pont ugyanolyan jogosan örököl.