Megbántátok valaha azt, hogy valakivel megszakítottátok a családból a kapcsolatot?

Én is ezt tettem idén, leginkább a barátom és anyám javaslatára.( Az egyik nénikémről van szó). Aki sokáig szidta anyámat, más rokonaimnak s az egyiktől megtudta,így láttam,hogy rosszúl érzi magát ha én beszélek vele, engem is folyamatosan kritizált, ha valamit nem az ő belátása szerint csináltam folyamatosan megszólt...csak az a baj, hogy bácsikámmal tartom a kapcsolatot és azóta, hogy nem keresem a nénikémet nem olyan kedves velem, már ő sem hív engem fel pedig vele eddig nagyon jó kapcsolatom volt, és furán is érzem magam amikor beszélek a bácsikámmal de nénémet nem hívom fel egyáltalán hiába együtt laknak. Ő pl idén miután már kevésbé hívtam a születésnapomra se hívott fel, így én sem őt...bár megint nekem van lelkiismeretfurdalásom, ő van annyira büszke, hogy ne közeledjen és ne próbáljon javítani úgyhogy ezek után megmaradok nekik egy pofátlan valakinek aki fel sem keresi a nénikéjét kb...

Miközben csak elegem lett abból, hogy ha nem vagyok tökéletes a szemükben ontják rám a haragot meg a kritizálást amit meg anyámmal csinált nem elfogadható...hiába velem bánt rosszúl annó, én megbocsájtottam az anyámnak szerintem neki meg nem kellett volna így beszéljen róla folyamatosan. Amúgymeg, amióta tudom az eszemet soha nem hívott magától fel ő, mindig nekem kellett keresnem és apámtól is megkaptam azt folyamatosan, hogy mikor kerested fel őket utoljára? Stb...konkrétan eröltették.

Szerintetek mit kellene tennem? Voltatok hasonló helyzetben? Ti hogy viseltétek utánna a következményeket? A másik féllel tartottátok a kapcsolatot tovább ha együtt lakott azzal akivel megszakítottátok a kapcsolatot?