Mégis miért jó a polgári temetés, szónokkal?

Nem olvastam végig minden sirámot, szóval bocsi, ha ismétlek valakit.

Attól, hogy te hallottál egy rossz temetési szertartást (műsírás meg amiket még itt szidtál) nem ez az alapvető.

Nekem elhunyt szerettem nem volt vallásos, papot hívni a temetésre az ő megcsúfolása lett volna. Nem random önkormányzatis ember beszélt, hanem a temetkezési vállalkozó szónoka, és nagyon szép megható beszédet mondott - pont ugyanazt csinálta, mint a pap tette volna, előtte beszélgetett a családtagokkal, és ez alapján emlékezett meg az elhunyt érdemeiről, csak a vallási maszlag nélkül.

Sokkal szívhezszólóbb volt, mint akármilyen papi búcsúztató. Jó esetben nincs különbség a két szertartás fennköltsége között.

Eddigi tapasztalataim:

– Egyházi temetés, kisváros. A pap szép, személyes beszédet mond (az elhunyt elég ismert személy volt a városban, mindenki tudta, kicsoda).

– Egyházi temetés, megyeszékhely. A pap sablonszöveget mond, valszeg a hideg miatt már volt benne pár kupicával, mert az ima alatt végig csuklik.

– Egyházi temetés, falu. A pap folyamatosan bűnösözi az elhunytat, miközben ő maga csatakrészeg, épp csak be nem szédül a sírba.

– Egyházi temetés, másik kisváros. A pap kulturált, a beszéd semmi extra.

– Polgári temetés, főváros. Az elhunytról a barátai beszélnek, a verseiből szavalnak, nagyon szép az egész.

– Polgári temetés, megyeszékhely. A szónok negyed órával hamarabb akar kezdeni, hogy túlessen rajta, a vázlatként kapott szöveget kb. egy az egyben felolvassa, utána odajön a pénzért (szvsz lehetett volna kulturáltabban, tekintve, hogy a jelen lévő temetkezési irodával áll kapcsolatban, pl. ők beszedhették volna a pénzt előre).

Ha én is általánosítani akarnék, ennyiből azt mondanám, nem az számít, vallásos-e, csak falun és megyeszékhelyen ne legyen a temetés, de nem általánosítok.