Mennyire normális dolog ha egy rokonommal sem tartom a kapcsolatot? nagyamámmal is csak néha néha beszélünk pár szót és ennyi!

Minden családban van legalább 1 olyan rokon (nekünk is), akivel vagy nem vagytok jóban vagy nem érdeklődik, eltűnik, nem veszi ki a részét a családból, nem keres. Ilyenek vannak, ez van sajnos, nem kell velük törődni.

Én se tartom a kapcsolatot senkivel.

A közvetlen családtagjaimon kívül (anya, tesók) szinte senkivel se tartom. Nem tudom miért nem. Így alakult. Ők se érdeklődnek felőlem.

Én sem tartom senkivel, anyámon és testvéremen kívül. Igényem sincs rá, és valószínűleg a másik félnek sincs, szóval jól van így.

Az én családom pontosan úgy van, mint a 10. válaszoló írta. Nincs rokonunk, akiről ne tudnánk, családi ünnepekre gyakran összejövünk családnál vagy vendéglőben, kerti partiban.

Ma már sajnos ez igen gyakori, de kettőn áll a vásár.Nyilván valami miatt Te sem kezdeményezed a kapcsolat tartást.pld:Nem szeretted a nagymamádat és a többit sem.Hiszen csak egy telefon és máris össze lehet jönni, ha van rá igény.De nyilván nincs sem az ő, sem a Te részedről.

Nem feltétlenül kell haragban, rosszban lenni, meg összeveszni ahhoz, hogy valakivel ne tartsuk a kapcsolatot. Lehet, hogy egyszerűen csak nagyon másfele viszi egymástól az embereket az élet, nagyon más a személyiségük / lelkületük / életszemléletük, és ezért nem nagyon tudnak egymással mit kezdeni. Szerintem ilyen esetekben (márpedig ez elég gyakori) kár erőltetni a találkozásokat, hogy aztán csak kínos feszengés legyen belőle, meg kényszeredett jópofizás.

Erre a kérdésre nem lehet jó választ adni. Én, mint nagyszülő mindig izgatottan várom, ha az unokáim bejelentkeznek. Érdekes, de a gyerekeimmel való gyakori kapcsolattartást nem tartom olyan fontosnak, mint az unokákat. De majd ha eljutsz abba a korba, személyesen is megtapasztalhatod.