Ez a helyzet sajnos. Már gyerekkoromban is voltak jelek hogy ez lesz ha utólag visszagondolok. Olyan családban nőttem fel ahol apám alkoholista volt és üldözött minket. Velem nem törődött, mintha nem is a gyereke,fia lennék. Idegenekként éltünk együtt hárman egy szoba konyhában rossz körülmények között. Volt hogy egy sufniban éltünk 2 évig. Mellette rendszeresen bántottak az iskolában ami miatt nem voltam képes a végén nyitni senki felé úgy igazán. Nagyszüleim szintén borzalmas emberek voltak. Mi.egy olyan család voltunk ahol szeretet nem létezett. Helyette a rosszindulat az alkohol és a gyűlölet dominált. A rokonsággal ugyancsak semmilyen kapcsolatban nem álltunk. Mára a helyzet úgy néz ki hogy már csak anyám él. Vele is nagy szakadék lett köztünk a második házassága miatt. A férje állt közénk és ő hagyta valamint sok éven keresztül hazudott nekem és képes volt velem kitolni hogy a férjének kedvezzen. Majd egy szép napon egyik pillanatról a másikra eltűnt az életemből miatta. Noha vannak barátaim,kevés igaz de van, most mégis arra eszméltem rá hogy magamra maradtam. Hiszen nincs családom. Nem azt a rosszat hiányolom ami volt hanem mint tényt állítom hogy nekem nem jutott család. Barátnőm sincs. Később talán lesz esélyem rá. Sajnos elhízott vagyok amin másfél hónapja dolgozom és szépen fogyok de még a -12 az kevés, 40-et kell minimum ahhoz hogy normális alkatom legyen. Visszatérve egy ideje az új barátságok kötésével is problémáim vannak. Sajnos hamis embereket sikerül kifognom. Olyanokat akikkel kapcsolatban mindig utólag derül ki hogy nem egy barátság kezdete volt hanem egy hazugság. Engem ez nagyon elkeserít hogy nem tartozom sehová és senki sem vár haza. 32 évesen egy párkapcsolatot sem tudok felmutatni. Borzalmas érzés gyökértelennek lenni. Mihez tudnék kezdeni ebben a helyzetben? Nem bírom tovább ezt az érzést elviselni.
Részvétem, komoly lelki batyut cipelsz. Próbálj valahogyan ettől a jelképes batyutól szabadulni.
2020. szept. 9. 23:30
Hasznos számodra ez a válasz?
2/35 anonim válasza:
Büszke lehetsz magadra, hogy teszel a változásért! Elkezdtél lefogyni, gratulálok! :) Csak így tovább, és hamarosan lesz változás, meglátod. A szokásos tanácsokat, mint legyél nyitott stb. biztosan hallottad már. Ilyen helyzetben a legtöbben elvesztik a reményt és eleve úgy állnak hozzá, hogy pl. biztosan nem lesz barátnőjük sem. Te nem! Ezzel az első és legfontosabb lépést már megtetted.
2020. szept. 9. 23:33
Hasznos számodra ez a válasz?
3/35 anonim válasza:
Először is legyél büszke magadra! Nagyon nehéz lehet neked ez az egész de ahelyett hogy teljesen össze roppanál te próbálsz sőt teszel is a változásért. Ez becsülendő dolog...
Nem tudom gondolkodtál már-e ezen de esetleg egy második fel bevonása sem lenne hülyeség. Nekem is voltak családi gondjaim amikor teljesen egyedül éreztem magam elveszve de a pszichológus segített B6 vitaminon kívül pedig semmilyen más gyógyszert nem javasolt.
Ne értsd félre nem azért hozom ezt fel mert bármi gond lehet veled csak néha nem árt ez sem ahogy apukám mondani szokta mivel jó kibeszélni magadból a gondokat bajokat😁
Ahogy az első fogalmazott talán egy szakember tudna segíteni neked elengedni ezt a batyut de termesztésen ha úgy érzed egyedül is menni fog csak hajrá!
Sok sikert és mégtöbb kitartást kívánok! A jövőbeli barátnőd nagyon szerencsés lesz veled
2020. szept. 9. 23:42
Hasznos számodra ez a válasz?
4/35 anonim válasza:
olvass, sétálj, legyen egy kis háziállatod..csak lépésenként haladj. a fogyás után az ismerkedés is könnyebb lesz.. nem kell erőltetni semmilyen kapcsolatot. kialakulnak a dolgok, csak nyugi.
2020. szept. 9. 23:48
Hasznos számodra ez a válasz?
5/35 anonim válasza:
Nagyon jó útra léptél :) a fogyástól nőni fog az önbizalmad és aztán pikkpakk találsz valakit, aki szeret. Persze tüneti kezelés lesz mert az elszenvedett sérelmek ott lesznek és lassú a gyógyulás. Igaziból most is nagyon erős lehetsz, ha ebből a gyerekkorból értelmileg és érzelmileg, fizikailag túl tudtál jutni.
Ha nagyon magányos vagy, írj bármikor.
2020. szept. 10. 02:22
Hasznos számodra ez a válasz?
6/35 anonim válasza:
Újra fel kell építened magad, kis lépésekkel haladj, de jó úton jársz. Normális embernek tűnsz, meglátod, lesz még neked családod.
2020. szept. 10. 06:12
Hasznos számodra ez a válasz?
7/35 anonim válasza:
Gratulálok a fogyáshoz! Csak így tovább. Kitartással mindent el lehet érni. Èn is jelentös súlyfeleslegtöl szabadultam meg, és most nagyon büszke vagyok magamra! Sportolsz is, vagy csak diétázol? Ha nem sportolsz, akkor elkezdhetnél valami sportot, az még több önbizalmat ad. Rajtam ez segített, egészen új utakra tudja sodorni az embert.
Sajnálom, hogy ilyen gyerekkorod volt. Ahogy elöttem is tanácsolták, építsd fel magad. Legyen egy kis állatod, akit szeretsz, értékelj minden napot, örülj, hogy megszabadultál a rossz körülményektöl és ne gondolj túl sokat a múltra.
2020. szept. 10. 06:47
Hasznos számodra ez a válasz?
8/35 anonim válasza:
Nagyon sajnalom ami tortent veled!
Jofejnek tunsz, oszintenek es erzekenynek!
Fentebb komiba olvastam es egyetertek h vegyel mondjuk egy haziallatot!
Jarj el vele setalni.
Pl. egy kutyussal sok ismerosre lehet szert tenni!
Es valaszd kulon a haverokat es a baratokat.
Sok sikert az eletbe!
A multbol pedig ne taplalkozz mert megmergezi a jovodet!
Legyen szep napod!
2020. szept. 10. 06:47
Hasznos számodra ez a válasz?
9/35 anonim válasza:
Én is gratulálok, a fogyáshoz is, meg hogy ilyen körülmények között mégis jó ember lett belőled. Ha leadod azokat a kilókat, amiket kitűztél, az önbizalmad tényleg nőni fog, és pozitívan fog hatni az ismerkedésre is. A háziállat szerintem is jó ötlet, annyi szeretet és örömet tudnak adni. Illetve én még elgondolkoznék egy pszichológuson is, ha anyagilag meg tudod engedni, nem ördögtől való dolog, és sokat tudnak segíteni feldolgozni a múltat, vagy abban, hogy hogyan kezdj új életet.
2020. szept. 10. 07:14
Hasznos számodra ez a válasz?
10/35 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen mindenkinek! Egyenlőre még nem sportolok komyabban csak lazán tornázgatok 30 néha 60 perceket. Pszichológusnál jártam már pár hónapot végigdolgoztunk és a gyerekkoromat fel tudtam így dolgozni. Pontosan tudom mostmár hogy kikkel álltam szemben. Azért írtam csak a történetbe hogy teljes képet tudjatok alkotni. Nem bánt már ami történt csak az hogy nincs egy normális családom akikhez bármikor haza tudok menni illetve aki otthon is várna. És igen az építkezés a legjobb szó erre mert a pszichológus volt az első lépés a változáshoz mert sajnos 32 évet vett el tőlem ami történt csak úgymond későn jöttem rá hogy ezt le kell tenni. És most ennyi idősen kezdem az életet amit más a 20-as évei elején. A fogyás is ennek az építkezésnek a második része. Értékes 10 év veszett el. Kár hogy ilyen sok év után jott a felismerés. Nem könnyű feladat ez sem mint a pszichológusig eljutni a sok fájdalomon keresztül. Úgy érzem sok minden kimaradt az életemből. Közben persze jó érzés is hogy dolgozok ezen de nagyon magányosnak érzem magam az utamon. Ez a legrosszabb. Kutyám van egyébként csak a sétát nem igazán szereti. :)
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
