Mennyire zavaro az ha egy temezes igy tortenik?
Szoval az exem meghalt (ne reszvetezzetek kerlek) van ket gyerekunk. A temetes hamvasztasos lenne urnaba temetve. De nem szeretnenk se elotte se utana semmit.
Ha megvolt egybol haza mennenk.
A meghivottak akartak meg hivni olyan embereket akiket majd 8-10 eve nem lattak/beszeltek az elhunnytal. Mi a gyerekekkel csak a legszukebb korben szeretnek mert az apjuk is ilyen ember volt. Hozza ez illik. Szoval vita van abbol h nem akarunk 8-10 vadidegen embert ott lattni.
Vita az is a tesverevel h nem akarunk reformatus izeket sem. Soha nem volt templommba max fenykepezni mint turista.
Ti mennyire tartanatok furcsanak h nem akarunk bajologni meg igazabol kapcsolatot sem azzal a par rokonnal is ismerossel.
Ahogy írják, aki fizet, parancol.
Ha exed hozzátartozói intézik a temetést és állják költségeit, ők döntik el, hogy egyházi ceremóniával, vagy az nélkül történik-e.
A temetésről értesítés is az ő gondjuk, azt értesítenek, akit akarnak.
Ebben az esetben neked beleszólásod nincs.
Mivel EXedről van szó, már neked nem hozzátartozód, még akkor sem ha vannak közös gyerekek. (Nekik apjuk, de neked csak ismerős.)
.
Ha te állod a költségeket, akkor sem illik bárkit is eltiltani a végtisztesség megadásától, hiszen ha akar, bárki a temetőben lévő vadidegen látogató is részt vehet a szertartáson.
Ahogy nem szólhattál bele szakítás utáni életébe, úgy halálába sem szólhatsz.
Nemcsak a te rokonod volt a gyerekeid apja, hanem volt neki vérszerinti rokonsága is. Az ő kívánságaiknak is teljesülniük kéne. Ez így lenne helyes.
Ami az egyházi részét illeti a dolognak, ne ellenkezz, ha nem is volt vallásos, akkor is úgy illik a temetésnél, hogy ha valaki meg lett keresztelve, akkor a temetése is keresztény szertartás lesz. Egy szép szertartásra legalább lehet emlékezni, nem olyan slussz-passz az egész.
És mégis mit zavarnának téged azok a régen látott ismerősök, akiket te talán sose láttál. Ha ők szeretnének így elbúcsúzni, akkor miért ne tehetnék meg. Nekik fontos lehet. Nem csak te vagy a világon.
#13 életemben a legszebb temetés, amit láttam, egy szekuláris szertartás volt, ahol ténylegesen az elhunytról szólt minden, nem pedig egy félrészeg pap mondott el valami sablonszöveget arról, hogy így bűnös meg úgy bűnös mindenki. A "ha valaki meg lett keresztelve" nem érv, általában mindenkit kicsi korában keresztelnek meg, tehát nem szabad akaratából. Ha az elhunyt nem volt vallásos, akkor ezt illene tiszteletben tartani. Azzal viszont egyetértek, hogy meg kellene beszélni a rokonokkal.
A gyerekei mennyi idősek? Ők a legközelebbi hozzátartozók, ha már nem olyan kicsik, akkor övék a döntési jog.
Nálunk egy temetésre bárki elmehet, a rokonoknak illendőségből is ott a helyük és leróhatják a tiszteletüket/részvétet nyílváníthatnak! Attól, hogy 10 éve nem láttam egy embert, attól még kedvelhettem és tisztelhettem is.
A vallásosság is olyan kérdés, hogy miben nevelkedett! Ha megkeresztelkedett, volt első áldozó, bérmálkozó stb. akkor igen is jár az egyházi temetés számára. A testvére régebb óta ismeri mint te, illetve az exed. Így család > te!
A temetest nekem kell intezni mivel az orokosok a kozos gyerekek. Es a gyerekek meg eppen kiskoruak. 14 es 16 evesek.
Egyetlen tesvere el meg, az is 10 eve ra se bagozott az occsere. Mi a gyerekek miatt tartottuk a kapcsolatot az exxel.
Fizetni teljes mertekben en fogom mivel a gyerekeknek nincs onnallo bevetele. A teso sem akar belefizetni. De okoskodik...
Akik el akarnak jonni azok 8-10-12 eve ra se neztek. A legtobb ilyen ember csak kihasznalta a elete folyaman. Miert akarjam ott latni azt az embert aki meg mindig milliokkal tartozik neki vagy azt az hasznot csinalt maganak az exem bajabol?
Nem haragudtam ra. Vagyis volt egy idoszak mikor igen de az mar reg volt. Probaltam segiteni neki de nem ment.
En, mi voltunk a legkozelebbi hozzatartozo minket kerestekek mikor meghalt. A kozos gyerekek miatt szervezem en a temetest.
Ha te fizeted a temetést olyan lesz amilyet akarsz. Ha nem lesz szertartás, nem lesz. Ha nem lesz tor, nem lesz. De mit számít, hogy a sirnál 15en vagy 30an állnak? Attól nem fog többe kerülni.
Oda mész a gyerekekkel, nem kértek részvétnyilvánítást, ha vége mentek haza. Ebbe semmi bonyolult nincs.
Korábban is írtam már: aki fizeti, az dönt. Azt is írtam már, hogy mi is pont így tettünk: kizártuk a távoli "család" többi tagját. Persze, le lehet pontozni, amit itt meg is tettek sokan, de nem tudja itt senki a hátteret. Azok a vidéki "rokonok" (akiket mi a testvéremmel SOSEM láttunk), anyut is állandóan bántották életében, egyébként meg egy balhés banda, minden temetés és esküvő úgy végződik, hogy a rendőrségnek kell szétszednie a részeg, verekedő őrülteket. Igen, romák, és a roma hagyományok szerint hangosak és balhésak. Ide is csak jelenetet rendezni akartak jönni, hiszen azóta már mehetnének a temetőbe, vagy küldhetnének virágot, de egyik sem történt meg. Nem jár ki senki, de szó szerint senki, csak mi. És nemcsak anyuhoz, hanem a bátyjához sem, akinek pedig a temetésén ott voltak, és meg is csinálták ott is a balhét. (Ja, akkor ezek szerint egyszer ott évekkel ezelőtt egyszer elvileg láttam őket... de nem emlékszem, mert nem beszéltünk két szót sem.)
Ja, és egyébként mivel nekünk most április elején volt a temetés, a vírus miatt nem is jöhettek volna. Akkor épp 10 főben volt maximálva a "tömeg", és ezt sem akarták megérteni; közölték, hogy akkor majd előbb odamennek, mint mi, és akkor majd MI nem fogunk tudni bemenni. Tök komolyan ezt mondták. Ezért eltitkoltuk az időpontot is.
Aki intézi és fizeti a temetést, az dönt. A többiek pedig saját maguknak azt szerveznek, amit akarnak. Halotti tort tarthatnak, kit érdekel? Jaaa, hogy azt akkor nekik kellene fizetni, intézni, ráadásul nem lenne nézőközönség a balhéjukhoz? Hát, ez van. Így már nem kellett nekik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!