Szerintetek valóban élősködő vagyok így a családban?

A válság által munkanélküli lettem, ám tettem félre annyit, hogy tovább képezni tudjam magam. (Szakma, nyelv, stb).

Jelenleg édesanyámnál élek (sajnos), munkanélküli járadékon vagyok, lakbért fizetek anyámnak, sőt, segítek neki(háztartás, hozzál ezt azt, intézzed azt, stb.) Egyikünknek sem kellemes a helyzet, azonban albérletbe nem szeretnék menni. Dolgozni elmegyek, nem esik le a kezemről a gyűrű, csak nem teljes munkaidejű állást szeretnék tanulmányaim mellett.

Édesanyám számára nem jelentek semmilyen jellegű anyagi terhet.

Nyilván, mint munkanélküli nem érzem magam jól, de megdolgoztam azért, hogy tanuljak,hogy legyen valamim.

Szerintetek én élősködőnek számítok, vagy ez a szituáció olyan, hogy megbotránkoztatásra ad okot családon belül joggal és alappal?

Számotokra, ha ti ilyen helyzetbe kerülnétek, ti kellemetlenül éreznétek magatokat?