Mennyire kellene fejet hunyni a család akarata felett?

A kérdést direkt tettem fel, így mivel a férjemmel mi már nagyjából eldöntöttük mit fogunk tenni és mondani. Csak érdekelne másoknál ez hogy van. Illetve ilyen makacs emberekkel hogy lehet ezt megértetni.

Jövő hétre vagyok kiírva a második gyermekemmel. A család már jelezte hogy mind jönnének a kórházba. /Após anyós sógornőm, anyós testvérei és azok családja(gyerekei férjeik (kb 10 ember) ez csak párom oldala meg nekem szüleim és a húgom (3 fő)/. Majd egy hét múlva látogatóba mert a nagylányom születésnapja akkor lesz.(mind a 13 fő +mamák meg mi a férjemmel és a picikkel. Ugyanakkor mi már jeleztük hogy nem szeretnénk csak a szűk család jönne mind a kórházba mind utána hozzánk. Mert nincs erőnk se meg kedvünk se látogatókat fogadni. Meg sütni főzni vagy kaját intézni mikor örülünk h nem fogunk szét szakadni. Csak egy kis szülinapot akarunk a lányomnak.

Nem értik meg, anyósom teljesen értetlenül állt hogy miért.

Meg hogy ez illetlen dolog. Hisz ők vettek ajándékot, meg várják hogy jöhessenek. Igazából a kórházban a férjem de főként az otthon lévő pici gyerekem fog nagyon hiányozni. Ha otthon leszünk a kettő ellátása és az új helyzet megszokása lesz a cél.

Nem vágyom ilyenkor arra hogy másokat kelljen körül ugrálni.

A szüleim megértik, nem problémáznak. Csak a férjem családja ilyen.. A férjem is mondogatta már nekik, de csak legyintett mindenki, hogy úgyis bejönnek meglesik. Meg eljönnek hozzánk is csak beugranak. Sajnos ez minimum 3-4 óra.

Nem vagyok gonosz, se nem utálom őket, csak ez volt az első gyermekemnél is. Akkor még azt se tudtuk mi van, új volt az egész helyzet szólni se tudtunk mert nem gondoltuk hogy megrohannak, de most mar tudom.

Hogyan lehet ezt megértetni olyan emberekkel, akik nem értenek a szép szóból. Bunkóság hogy nem kívánom őket csak hetekkel később vendégül látni?

Mások hogy rendezik ezt le?

Köszönöm!