Mit csináljak az idős apámmal?

Leírásod alapján, amit tudsz, megteszel... De idegroncs ne legyél, ne menj annyira bele, nem éri meg!

Itt két dolog is van... Egyik, hogy még ha magadhoz vennéd is, minden percben akkor sem tudnál vele lenni, tehát órákra egyedül lenne a lakásodban. A legnyugodtabb pillanatában is bekövetkezhet a halál, amikor te a munkahelyeden vagy, és akkor ugyanúgy ostorozod magad, hogy nem tudtál semmit tenni, mint ha a vidéki házban történne... Ráadásul te is sejted, hogy biztos szívesebben halt volna meg a saját házában...

A másik meg, hogy idős embereknél sokkal esélyebb az olyan véletlen baki, mint hogy ott felejt valamit a tűzhelyen, kigyullad a lakás, vagy bármi... Ez a lakásodban is megtörténhet, ha nem vagy ott, és akkor már nem csak magát veszélyezteti, hanem az összes szomszédodat.

NIncs igazásn jó megoldás, ha nem tud minden percben mellette lenni valaki...

Viszont az biztos, hogy a lelke a saját kertes házához köti, mint a legtöbb embert.... ezt te is megérthetnéd. Hiába logikusabb amit szeretnél, hiába van igazad. Egyszer úgyis meghal, és mondom, ha akarata ellenére máshol és máshogy fog meghalni, utána is őrlődnél miatta...

Ne vedd magadhoz, hiszen ha valóban nem bírja magát, ahogy írod, akkor aközben is rá kéne nézni, mikor épp magánórát adsz a tanulóidnak, vagy épp ő zavarna bele, amiről nem tehet nyilván, de olyan közegben nem lehetne rendesen tanítani, ha ott lenne még valaki (az édesapád), aki ellátást igényel.

Plusz ne rendeld magad alá ennyire a szülődnek, ne legyen fontosabb ő, mint a te magánéleted. Lehet, hogy még él akár 20 évet is, de 10-et simán élhet, és akkor majd ott leszel 43 évesen egyedül, holott addigra már simán lehetne családod.

Beszéld rá egy idősek otthonára, ha ebbe nem menne bele, akkor sokat nem tehetsz, mit lehet erre mondani, ha kint a kertben összeesik, hát... ez van, nem lehetsz 0-24-ben mellette. Az élet ilyen, van aki szerencsésebb, van aki meg összeesik valahol, ahol senki sem látja, ott fekszik órák hosszat, akár egy napig is, aztán vagy túléli vagy nem. most attól tekintsünk el, hogy önhibájából, a makacsságából kifolyólag, vagy épp önhibáján kívül történne meg. Ilyen az élet, el kell fogadni.

A demens emberekkel vigyázni kell,főleg ha már nagyon előre haladott a leépülés. A családban többeknél előfordult.

Az egyik rokonnál teljes agresszivítás volt tapasztalható. Folyton menekült,éjszaka is . Állandóan azt hitte tűz van,az ablakon akart menekülni. Az összes veszélyes tárgyat elkellett dugni pl.kések ,24 órás felügyeletet igényelt még éjszaka is csak éber álommal lehetett pihenni mert mindig kiabált... A párja egészsége ráment ,de aztán mikor az öreg meghalt még jutott neki pár év ,nyáron pihent meg.

Vagy van a másik véglet amikor folyamatosan megy el a tudat, “izét ad már ide”,majd jön az,hogy már azt sem tudja milyen nap van pl.nyáron újévet kíván,aztán visszamegy a gyerekkorába nagyszülőket keresi ,aztán teljesen magatehetetlen ,és nem kommunikál egy szián kívül semmit,az otthoni ápolás kb.kivitelezhetettlen. Mamámról írtam,másfél éve olyan,mint egy csecsemő és borzasztó az egész :(

Komoly dolog,ha magadhoz veszed. Én inkább otthont keresnék neki mert teljesen rá fogsz menni...