fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Rokoni kapcsolat » Ez normális felfogás?

Ez normális felfogás?

Figyelt kérdés
A párom nagyon családcentrikus, szerinte normális az, ha minden hétvégét együtt tölt a család. Akivel ő felnőtt. Mindegyiknek van saját családja, neki is vagyok én, mindegyik család külön él, de a két tertvére a szülői ház szomszédságában. Mi hétköznap kettesben csak pár órát tudunk lenni, de közben ott a házimunka. Csak kéthetente hétvégén lehetnénk együtt, mert van egy másik asszonytól gyereke.... De ő mégis úgy gondolja hogy úgy kéne élnünk, hogy minden hétvégén a családon csüngeni. Lehet az a baj, hogy sokáig, 6évig volt egyedül, és akkor szinte állandóan ott volt, vagy a gyerek nála. De mi már több, mint másfél éve együtt vagyunk, ő mégis így akar élni. És szerinte azzal sincs semmi baj, hogy a családtagjai kérdezés, szólás nélkül csak úgy beállítanak, mikor ők akarnak. Szerintem a családja nem tiszteli annyira hogy foglalkozzon a gondolattal :már nem egyedül él, lehet zavarnám őket, lehet otthon sincsenek, vagy mi van, ha épp azt csinálják? Nem tartják tiszteletben, hogy van maganélete. A párom a jövőt is úgy képzeli, hogy a gyerekeink ha nagyok lesznek, párjaikkal, esetleg gyerekeikkel jöjjenek minden hétvégén hozzanak. Tehát nekik se legyen magánéletük, meg nekünk se. Azzal nem lenne baj, hogy egy hónapban egyszer egy vasárnapi ebéd. De hogy egész életünkben minden hétvégét más családokkal töltsünk,nem kettesben, az nekem sok. A párom rosszul érzi magát, ha az anyja mondja hogy rendelt fát, mert nem ő pakolja be. Pedig ott van a szájába két lánya, és két veje. De a párom kötelességének érzi, hogy segítsen. Mindenkinek. Testvéreinek is. Mindenben. Akkor ennyi erővel minden hétvégét valakiknél ott kéne tölteni, mert segíteni kell... Szerintem ez nem normális. A párom elvált, 40éves,és sajnos egy faluba lakik az egész pereputtyal. Ezért is van így vele. Gondolom.
2019. dec. 9. 10:29
❮ 1 2
 11/14 A kérdező kommentje:
A munkából vittem meglepit szerveztem. Nyilván nem fogom előre megmondani neki. Azt mondta hogy ha a gyerek hamarabb mondta volna h aznap fel akarja köszönteni, akkor inkább nem ment volna el velem arra a programra, amit szerveztem neki.. Fél óra miatt lemondta volna velem az egész napot.. A gyerek felköszönthette volna két nap múlva is. És akkor mi van? Am 12.de agyi szintje a 6évesekén van. Annyira önző, meg ragaszkodó. Ha értelmes lenne, és nem önző, akkor így gondolkodna:már nem egyedül él, lehet a párja szervezett neki aznapra kettesbe programot, nem pofátlankodok oda. Ha tisztelné az apját számításba venné, hogy már nem egyedül él, nem akkor megy, amikor ő akar.
2019. dec. 9. 14:45
 12/14 anonim ***** válasza:
100%

"A gyerek felköszönthette volna két nap múlva is. És akkor mi van? Am 12.de agyi szintje a 6évesekén van. Annyira önző, meg ragaszkodó. Ha értelmes lenne, és nem önző, akkor így gondolkodna:már nem egyedül él, lehet a párja szervezett neki aznapra kettesbe programot, nem POFÁTLANKODOM oda"

Te nem vagy magadnál! Utálod a gyereket, látszik, ahogy írsz róla. NEM egy felnőtt gyerek, csak egy kiskamasz - akármikor megy az apjához magától, az JÓ dolog, és segíti, hogy jó kapcsolata legyen a nem vele élő szülővel, ami HIHETETLENÜL fontos!

Az, hogy az apja lemondta volna a programot a kedvéért, teljesen normális reakció, és akkor is az lenne, ha nem a gyereke volna, csak egy számára fontos valaki.

Persze, kedves dolog volt tőled a program meg a meglepetés DE ezt nem úgy kell megoldani, hogy "írtam a gyerekének hogy aznap se meg másnap se tud átjönni", hanem úgy, hogy felhívod a gyereket és MEGKÉRDEZED, hogy át akar-e jönni, ha igen, mikor és úgy szervezed a programot. (Persze, ha a gyerek aznap nem akar átjönni, amikor születésnap van, az más, akkor már mondhatod, hogy hozzád igazodjon. Vagy kérheted, hogy ne X órakor jöjjön, hanem 2-3 órával később / előbb.)


Amúgy egy gyerekhez sem vagy elég érett: "A párom a jövőt is úgy képzeli, hogy a gyerekeink ha nagyok lesznek, párjaikkal, esetleg gyerekeikkel jöjjenek minden hétvégén hozzanak. Tehát nekik se legyen magánéletük, meg nekünk se". vs. "Azzal nem lenne baj, hogy egy hónapban egyszer egy vasárnapi ebéd." - milyen szülő is lennél, ha csak lepattintani akarnád még a saját gyerekeidet is?


Hagyd ott, nem illesz ebbe a családba! Úgy tűnik, elég antiszoc. vagy és egyáltalán nem kellene mások életét mérgezned.

2019. dec. 9. 16:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/14 anonim ***** válasza:
68%

Kérdező, mi a bánatért akaszkodtál rá erre a pasira? Az egész közös életetek egy harc. Komolyan, így akarsz élni, rokonsággal a seggedben, zabigyerekkel az életetekben, egy örökös csatamezőn?

Ennyire nincs más lehetőséged, mint ez a pali?

2019. dec. 9. 17:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/14 A kérdező kommentje:
A gyereket már több mint egy hete kérdeztem, hogy most hétvégén mikor jönne amugyis akkor köszönti fel? Azt mondta nem, majd aznap. Ekkor mondtam neki, hogy nem fog menni. Ennyi. Nem kell ezen annyira hápogni. És mivel munkából vittem, ezért előtte pár órával se tudta volna felköszönteni, meg a program után se, mivel fél 9ig voltunk egy 40km-el arrébb lévő városba. Ennyi. Nem kell ezen hápogni.. És nem ráakaszkodtam, az a családja. Én próbálnék normális életet élni, ahogy párok szoktak. Ezek vannak egymásra akaszkodva. Egyikse tartja tiszteletben, hogy már nem szingli, és ne azt csináljanak amit akarnak..
2019. dec. 10. 12:52
❮ 1 2

Kapcsolódó kérdések:

Családi kapcsolatok főkategória kérdései »
Családi kapcsolatok - Rokoni kapcsolat kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!