A nagyszüleim semmibe veszik a munkámat - "anyádék nem arra neveltek, hogy Pesten urizálj". Hogyan kezeljem őket?

11-es, ez akkora ökörség, hogy már fáj!

Mintha egy parasztemberen, aki tisztességgel végigdolgozta az életét, mintha őrajta múlnának azok a nagypolitikai és világgazdasági folyamatok, ami ide vezettek!

Hát, olvasva az itteni válaszokat, nemcsak a falun élő földet művelő emberek egyszerűek, mint a barlangrajz!

Az egyik kommentedben ott a lenyeg, őket bantja, hogy elkoltoztetek. A mi csaladunk is videki es szinte mindenki előbb vagy utobb, de Bp-en kotott ki. A nagyszuleinket meg "otthagytuk". Es igen ha a lenyeget nezzuk, amig gyerekkorodban akar hetente tobbszor talalkoztatok vagy talalkozhattatok (volna), vagy most felnottkent ha felhivna es mondana edes unokam eljonnel-e velem szombaton piacra, hogy egy zsak zoldseggel hazasegits, addig a videken x szaz kilometerekre hatrahagyott oregeinket jo ha kethavonta meglatogatjuk, de a napi szintu vagy a heti szintu szemelyes talalkozasoknak az eselye minimalisra csokkent. Es nekik ez nem igy termeszetes. Tudom nehez elkepzelni fiatalon es az elet surujeben, hogy miylen is, amikor 20-40 evig ott volt elerheto kozelsegben a rokonsag agy resze, aztan egyszercsak a lanyod kulfoldon, a fiad 300 km-re az unokak kozul jo ha egy hazaesik evente ketszer lesz es te ott vagy oregen a barmikor meghalhatok kuszoben.

Nem szabad komolyan venni a mit urizalsz kerdest, hanem szeretettel es kedvesen humorosan vagy kicsit hat ezt meg se hallottammal kell kezelni. Naluk is voltak hasonlo beszelgetesek es folosleges vitatkozas es sertodes helyett rajottem mennyivel jobb mindenkinek, ha ilyenkor a valaszom az: o mama igazad van, de hat az idok valtoznak, hidd el szeretem a munkam es meg tudok belole elni. Inkabb meselj mar arrol nektek miylen volt fiatalon? Hol laktatok a papaval amikor osszehazasodtatok? A te nagymamad mit dolgozott, hol eltek? ...es erdekes dolgokat ehet megtudni a csaladod multjarol a regi eletrol.

Vagy csak szimplan mondd igen urizalok Pesten, de mindig eszembe vagytok es nagyon szeretlek benneteket es oleld meg oket. Ha ritkan latogatod oket, akkor telefonalj rendszeresen ugyanabban az idoben es kerdezd meg higy vannak, hallgasd meg a kis panaszkodasaikat es mindig mondd o mama ugy hianyoztok. Ha meg kezdi a mantrat, tudom tudom te maskepp latod...majd beszeld le mikor mesz legkozelebb hozzajuk vagy mikor hivod oket:-). Meselj nehany erdekes ertheto sztorit, had pletykalhassanak a szomszedoknak;-).

Az én nagyszüleim bár falun nőttek fel, de városban(megyeszékhelyen) élték aktív életüket. Már rég nyugdíjasok de vettek egy nyaralót a balatonnál és ott vannak gyakorlatilag egész évben. Én is és a tesóm is (csak ketten vagyunk nekik unokák) külföldön dolgozunk az év nagy részében. Nem értik miért nem szeretünk hazajárni. Sajnos már a szüleimen is egyre inkább látom ezt a mentalitást h :de itt is jó, nem kell annyi minden... Máshol az ember nem érzi magát jól csak itthon...' Ez annyira nem igaz. Főleg h a szüleink eladták a házat amiben felnőttünk... Jön h túl mohók vagyunk, gyereket se akarunk... Pedig nem is első generációs diplomások vagyunk, a szüleink is azok.

En próbálok nem reagálni rá, veszekedni nem érdemes. Úgysem tudjátok meggyőzni egymást.