Miért használ mindent a végtelenségig?

Az én nagymamám is ilyen, mind a kettő. Ha ez megnyugtat...:)

Van egy ollója, amivel már nem lehet vágni, berozsdásodott "ócskavasnak" tartjuk MI, mai fejjel, azonban fogalmunk sincs arról, hogy talán ez az utolsó, amit az édesanyja használt, vagy bármi ilyen lelki összeköttetés.

Található a szekrényben egy, ahogy anyukám mondja "háborús lábos", ami egy kis vastálka, ütött-kopott, de mégis abból eszik nagymamám, mert ehhez van hozzászokva.

Soha, soha az életben nem fogod tudni őt megváltoztatni.

Mert ne feledd, hogy ameddig egy már fejlődő, úgymond felszerelt világba születtél bele, értem ezalatt 80-90-es évesek (nem tudom), ő azért durván a 30-40-esben.

Az egész fiatalkorát a múlt század őrzi, és ő nagyon is szeret abban élni. Onnét tudom, hogy az enyém is.

Hihetetlen kötődéssel ragaszkodnak a régiekhez, és örülök, hogy ez bennem is megvan.

Hidd el, engem is dühít, hogy nem veszi fel a szép, újonnan kapott pólókat, "otthonkákat", mert neki jó a régi, kopott, mire az már neki? Gyűlölöm, hogy kevesebbre tartja magát, és nem eszik abból, nem eszik annyit, nem iszik ilyen és olyan teát, mert legyen nekünk a jobb (egy háztartásban élünk), nem használja a mikrót, gázon melegít, nincs telefonja, sokat munkálkodik a kertben, nyáron például este 7-8-ig is képes ott lenni, júliusban azt sem vette észre, hogy konkrétan rászakad az ég, dörgött, villámlott, de ő akkor is létrára mászott és leszedte a meggyet, pedig tudta, hogy délután anyával készültünk megcsinálni. Kézen mos, mert szerinte ne pocsékoljunk rá vizet és mosószert, és nagyon mérgessé tesz ezzel, de ő azt tanulta, hogy mindig annak adja a többet, akit jobban szeret.

Aki a háborúban nőtt fel, az sajnos örökre a háború gyermeke marad, és annyira megbecsüli mindenét, hogy soha semmitől nem fog megválni. Egyrészt az emlékek miatt, másrészt mert ameddig nem porlad el kb. a kezében, addig igenis használni fogja.

Ilyenek az öregek.

S néha azt kívánom, mi is legyünk ilyenek és becsüljük meg ennyire amink van.

Hozzátenném, nagymamám egyébként 79 éves.

Köszönöm, hogy feltetted ezt a kérdést, mert azt hiszem, most értettem meg igazán.

80-90-es éveket*

Elnézést az elírásért.

16, l.