Az édesapám túlságosan elkényezteti a gyermekimet. Hogyan állíthatnám le, ha a normál megbeszélés nem használ?

Köszönöm a normális válaszokat!

Ez nekünk tényleg nagyon nagy probléma.

Elköltözni nem fogunk. A ház az édesanyámé volt, itt nőttem fel, én örököltem a halála után. A férjemmel átépítettük és 50-50%-ban vagyunk a tulajdonosai. Az édesapámék háza elúszott, mert túl sok hitelt vettek fel és a nyugdíjukból már nem tudták fizetni. El kellett adniuk, így legalább jut a megmaradt hitelre. A törlesztés mellett nem tudnának még albérletet is fizetni. Fél éve élünk együtt.

A felesége is próbál rá hatni, neki is vannak unokái, sőt már egy dédunokája is. Ő pontosan látja, hogy mi a baj, de apám rá sem hallgat.

A gyermekeim lassan az édességeken kívül mást nem is hajlandóak megenni. Az óvodában/bölcsiben is panaszkodnak, mert semmit nem esznek meg csak, ha édesség van és sajnos mindhárman hajlamosak a hízásra. A legnagyobb 5 kilót szedett fel az utóbbi néhány hónapban. Eddig is nagyobbak voltak a kortársaiknál, de nagyon odafigyeltem arra, hogy mit esznek, most viszont tehetetlen vagyok. Itthon hiába főzök, maximum a tésztát eszik meg, de se zöldséget, se húst, se semmi mást.

A játékaikra, ruháikra nem vigyáznak, hiszen minek, a papa vesz újat... Például kikönyörögték a papától a duplo állatkertet (25E Ft volt) és már a fele eltűnt, elhagyták stb. Régen vigyáztak a játékaikra, most meg szétdobálják, szétszedik, széttörik, mert majd kapnak másikat.

A papa meg engedelmesen apasztja a hitelkártyáját, mert a nyugdíjával ő sem bírná már a lépést tartani.