Normális, hogy nagyanyám arra kér, segítsek anyámnak a tanulás rovására?
Nála élünk egy éve, de anyám már vett saját lakást, amit még lakhatóvá kéne tenni, mielőtt beköltöznénk. Épp a régi tapétát szedi le a falakról egyedül, mert spórolni szeretne a felújítás költségein. Én éppen érettségizem, konzultációkra járok (beutazni odafelé két óra, vissza még több, tehát gyakorlatilag elveszi az egész napomat), illetve kidolgoznám a 60 szükséges tételt és gyakorolnám a szóbeli megnyilvánulást két idegen nyelven.
Nagyanyám szerint ezek mellett nekem fel kéne mennem anyámhoz az új lakásba, hogy ne egyedül kelljen szenvednie a melóval. Az, hogy nekem is megvan a magam dolga, mellékes. Szerinte rengeteg időm van június közepe-végig készülni, persze fogalma sincs, hogyan működik egy ilyen vizsga és mennyi tanulnivaló van, mivel az ő családjában eddig még soha nem érettségizett senki.
Mellesleg máshoz is állt már ugyanígy, pl. mikor annyira el volt hatalmasodva rajtam a pszichés betegségem, hogy egész nap ültem otthon és rettegtem, mert biztos voltam benne, hogy bármelyik pillanatban meghalhatok, akkor is annyit volt képes kinyögni, hogy szedjem már össze magam, mert anyámnak rossz ezt nézni.
Szeretném, ha megmondanátok, hogy tényleg én vagyok-e a hülye, amiért ez engem zavar.
Nem vagy hülye.
Bár visszatekintve mindenki egyet ért abban, hogy az érettségi "nem nagy szám, azért 18 éves korban a legtöbben mégis máshogy élik meg.
Egy normális családban igyekeznek tehermentesíteni egy érettségiző / vizsgaidőszakban lévő fiatalt.
Egyrészt anyukád várhatna pár hetet, akkor tudnál neki segíteni, másrészt biztosan bőven lesz tennivaló a lakásban az érettségi után is. Most tanulj, később pedig segíts!
Nekem az én nagymamám mondta, mikor egyszer a nővérem veszekedett anyukámmal, hogy a legrosszabb dolog azt látni, mikor a gyereked van rossz helyzetben, valószínűleg ő is csak ezért próbálja a te anyukádat kímélni.
Ennek ellenére szerintem nincs igaza, mind a mentális betegség, mind az érettségi egy olyan dolog, amikor kicsit önzőnek kell lenni. Ha szüksége lenne anyukádnak rád ebben a helyzetben, (gondolom) szólna ő maga, hogy "légy szíves segíts", de valószínűleg ő is tudja, hogy neked most a tanulással kell törődnöd. Ha nagyon bánt a dolog, beszéld meg vele, hogy ugye most nem zavarja, hogy nem tudsz segédkezni a lakás felújításban.
Esetleg ha úgy látod, hogy van egy kis szabadidőd (mondjuk hétvégén, amikor nincsenek konzik), akkor ajánld föl neki. A nagymamát meg, ha már elmagyaráztad neki, hagyd figyelmen kívül. Mást nem tudok mondani.
Nagymamád olyanba szól bele, amiről sejtelme sincs.
Egyszer van lehetőséged érettségizni, ettől függhet a továbbtanulásod, a későbbi munkalehetőségeid, és ha elrontod, nincs lehetőséged ismétlésre.
Ellenben tapétázni még bármikor lehet, nem kötelező ilyenkor elkezdeni, az halasztható, és nem feltétlen szükséges.
Sokáig lesz még jó idő, amikor könnyen szárad a fal.
Egyébként hívhattok egyéb segítséget is, pl. egy hétvégén átmegy pár haverod, rokonok, anyád barátai, meg a nagyszájú nagymama, és ha nekifekszetek, sokat meg lehet csinálni a lakásban, és egy nap kiesés/pihenés téged sem fog hátráltatni a munkában.
Így a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad.
Az sem butaság, hogy a nagyi segíthet. Nekem pl. a 10 éves fiam volt az egyetlen segítségem, mikor kitapétáztam a nappalit, és megoldottuk. Gondolom annyit a nagyi is be tud segíteni, hogy feladja a cuccokat, ne kelljen leugrálni a létráról.
Az érettségi tételeket nem most kellene kidolgozni. ...
Amúgy te nem fogsz ott lakni? Erettsegi után rögtön a saját lábadra állsz, dolgozni kezdesz és albérletbe mész? Akkor ne segíts.
Mondjuk én nem tudnám elnezni, hogy az anyám, aki eltart egyedül dolgozzon és eszembe nem jutna a nyilván nem 20 éves nagyanyamat megkerni, hogy segítsen....
Tanulni se kell egész nap, pláne hogy jó esetben a 4 év alatt megtanultal mindent, most max ismételni kell....
Jó, hagyjuk már ezt a nem hagynám az anyámat egyedül, meg társai duma. Neked most tanulnod kell, minden energiád arra fordítani. Majd, ha végeztél a sulival és munkád lesz, akkor tudod támogatni a szüleidet, pont ezért kell minél jobban teljesíteni az iskolával. (Ezért is.)
Nem kell foglalkozni nagyanyáddal, ott van apád, az ő dolga, hogy levegye a terhet anyádról, nem a tiéd. Tanulj!
"Az érettségi tételeket nem most kellene kidolgozni."
Hanem? Dolgoztam volna hétköznap délutánonként, mikor hazaértem este 6-ra, tanulnom kellett másnapra, és kelhettem utána hajnali 4-5-kor?
Nem arról van szó, hogy egyáltalán ne lennék hajlandó besegíteni, egyszerűen csak nem tehetem meg a körülmények miatt. Bocsánat, hogy tovább szeretnék tanulni gimnázium után... :D
Egyébként én egy szóval sem mondtam, hogy menjen helyettem a nagymama, az egy dolog, hogy volt olyan válaszoló, aki megemlítette. Tudom, hogy már csak az utazás miatt sem tenné meg, szerinte elkezdene közben menni a hasa, a szalagavatómat is ugyanezzel az ürüggyel hagyta ki.
Azt aláírom, hogy az érettségi nem teljesíthetetlen, viszont én ötösre hajtok legalább három tárgyból, és a maradék egyet vagy kettőt sem szeretném erős négyesnél rosszabbra írni. Azért ehhez elkél némi tanulás.
Apám sajnos semmiképp sem jöhet szóba, mert a szüleim még évekkel ezelőtt elváltak, és azóta is haragban állnak egymással.
Köszönöm szépen a válaszokat!
Azt gondolom, hogy neked most a tanulás a legfontosabb!
De, nem lehet napi 24 órában, tanulni, így kakapcsolódásképp még jól is eshet egy kis fizikai munka, ahol nem kell gondolkodni, koncentrálni!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!