Elfogadjak ekkora összeget a nagyapámtól, aki sosem törődött velünk?

"A férjem ötlete volt"

Ezek szerint neki is hiányzik a nagyapja, szóval megérné adni neki egy esélyt.

MEg megkérdezni, hogy mi is volt akkor, amikor elment, mert sokszor a látszat csal és esetleg a felesége volt az oka az egésznek.

Én lekötném a gyereknek. Nem te kérted, magától adta.

Esetleg, ha később kellemetlenséged támadna belőle (elkezdene ez alapján követelőzni, ami azért valószínűtlen, hiszen nyilván évtizedek óta megvan már a maga "új" élete), akkor legfeljebb visszaadnám.

(Írnék neki egy lapot, amiben megírnám, nem számítottam a pénzre, de köszönöm, és lekötöm a gyerek számára.)

Szerintem azért küldte a pénzt, mert bűntudata van. Öreg korára rájön az ember, hogy "minden nap egy nap", és már nincs sok hátra, az idő kérdése. Ilyenkor sok emlék előjön, sok cselekedetét átértékeli az ember, és rájön a hibáira.

Én a helyedben eltenném a pénzt, attól még, hogy elfogadod, nem kell szükségszerűen tartanod majd a kapcsolatot vele.

Visszaküldeni szerintem nem szabad, nagy sértés lenne.

Elítélni sem szabad meghallgatás nélkül. Volt olyan ismerősöm, aki azért hagyta ott a feleségét, mert meg volt győződve arról, hogy nem az övé volt a gyerek. Régen meg még nem volt vizsgálat rá, úgy látta másra hasonlít, annyi elég volt neki.

A kéthavi összeg sem számít semmit, lehet, hogy a szájától vonta el. Örömmel.

Ahogy megtudta az apád a címét, azonnal írni kellett volna neki. Nehogy késő legyen. Mert még meg tudja kérdezni a dolgokat, amiket később már nem.

Megismerni az apját, hogy tudja milyen ember.

De tudom, mindig a nők tartották a családi kapcsolatokat. Szóval én bizony írnék egy levelet a kétségeimmel, a gondolataimat leírva, hogy vajon mi történhetett annakidején. Mert rád is tartozik, meg a gyerekedre.

Biztos, hogy oka volt, hogy elment, biztos, hogy annak is, hogy nem fizetett gyerektartást. Ott is vannak utcánélő emberek, vagy nagyon szegányek is. Kerestették-e a Vöröskereszttel, mert akkor megtudták volna már akkor, hogy mi volt vele.

Meg nem is tudom, hogy régen egyáltalán lehetett-e pénzt küldeni, gyerektartásra.

Szerintem írjál neki, hogy szeretnéd, ha írna neked, hogy hogy van, mi van vele, stb. Magadról is küldjél fényképet, próbáljátok meg behozni az elvesztett időt. Amíg még lehet, mert később meg fogjátok bánni, ha nem teszitek, szerintem.

Gondolom, ti nem tudnátok menni, de hívjátok meg, hátha ő tud. Ha van rá pénze, ki tudja.