Hogyan vidítsam fel a nagyimat?

En azt vettem észre, hogy az idős embereket az élteti, ha van tennivalójuk. Ha nemcsak ülnek es a tv-t bámulják. Főleg nem, mert ott csak terrorról meg időseknek szoló biztosításról van szó, persze hogy az ilyenektol meghalni támad kedvük. Találj ki neki valami elfoglaltságot, mindig csináljon valamit. A párom mamája is 90 éves, mar minden baja van, de amikor talál magának valami munkát akkor érzi jól magát. En pl oda szoktam neki adni a besargult konyharuháimat, azokat ő kihipozza, kivasalja, szereti csinálni, mert így ugy érzi fontos. (Egyébként ő találta ki ezt, nem en tukmaltam rá). Vagy pl apró dolgokat meg szokott varrni, virágokat át szokott ültetni, így megkérem az en virágaimat is csinálja meg. Tavasszal is virágokat ültet a kertbe vagy cserepbe. Ezek kisebb dolgok, de ettől jól érzi magát. Ellenben az apám, aki 75 éves, egyre csak lustul el, egész nap tv-t néz, öt mar nem nagyon lehet rávenni munkákra, es észrevettem hogy ő kezdi magát nagyon elhagyni, es mintha mar készül búcsúzni tolunk, pedig neki még van ideje, nem is beteg.

"jajj mama ne akarj meghalni,hát a dédunokáidra akkor hogy fogsz vigyázni? kell ám majd a segítséged! " - ha tényleg humoránál van akkor talán ezen és ilyen "beszólásokon" jót fog mosolyogni :)

Ez a helyzet nekem is nagyon ismerős sajnos :( Én azzzal szoktam győzködni, hogy a 100-110 éves korig még bőven van ideje, addig ne is gondolkodjon ezen :)

Vagy még annyi, ha a te nagymamád gyenge mar ezekhez a kisebb munkákhoz is, akkor csinálhatjatok együtt, pl együtt virágot ültetni, hidd el boldog lesz tőle.

Szia! Nekem a dédim most 95,hasonló mint a te nagyid. Örökmozgó volt világ életében, most már fáj a lába, de szellemileg toppon van, wcre kibattyog. Szokta ő is emlegetni a halált, de nem veszem a lelkemre, belegondolva, lehet, hogy unja már az életet. Haszontalannak érzi néha magát, most ültettem neki pár magot, azt locsolgatja, palántát nevelget. Időnként autóba ülünk, visszük ide oda. :-) Jó egészséget a mamának még sokáig! 25N

Érdekes hogy sok öregember megfáradva már elég természetesen tudja várni a halált. Ilyen volt dédapám is aki még 93 évesen is elég jó bőrben volt, 94 évesen meg nyugisan közölte, hogy most már hamarosan meghal, mert már nagyon legyengült, boldogan élt (feleség, szép család, paraszti életet is szerette), nem érte soha olyan tragédia amit ne fogadna el az élet rendjének (szülei, testvérei, felesége is 80-90 évet éltek).

Valóban jó ötletnek tartom én is a régi filmek és zenék közös hallgatását. Mikor az én papám volt ilyen állapotban (85 éves) ez sokat segített. Illetve a közös sztorikat és emlékeket is fel lehet vele idézni....