Pofátlan, szrkeverő nagymama, őt védő fiacskája. Mit lehet ebben a helyzetben tenni?

Engem is érdekel,hogy miért nem a papádat hívtad először.

Egyébként én közölném,hogy ha a papa nem jöhet,akkor senki se jön és a szülőknek se adnék jegyet,én elmennék(nem értem azokat a javaslatokat,hogy a kérdező se menjen el..hát a táncpartnere mit csinál,ha ő ellógja a szalagavatót???? ),de akkor nem jönne senki. Az én szalagavatómra vagy az jön,akit én akarok,vagy senki...

Szerintem minden egyébtől eltekintve is a nagypapádnak kéne jönnie. Ha az első meghívott lemondta, akkor ne kérje már vissza a jegyet, amikor már odaadták másnak. Ha meg belevesszük az egyéb tényezőket, akkor főleg neki kéne jönni.

Az a jó ebben, hogy a meghívókat neked adják oda,nem a szüleidnek. Tehát annak adod oda őket, akinek akarod. Ha hú de bosszút akarsz állni a családon, mint ahogy egyesek javasolják, akkor ne adj nekik meghívót, de a táncpartnereddel ne szúrj így ki. Ő is hónapokat készült erre. Ne rontsd el az ő szalagavatóját is.

"Apu az anyja partján áll, mondván mi hazudtunk múlt héten."

Hogy mikor hazudtatok apukád szerint? Ez nekem nem világos.

Kiakadni, kiabálni, ebből feszültséget generálni fölösleges. Próbáld meg elmagyarázni szép szóval, hogy a nagypapád jöjjön (btw az eredeti jegyrendelésnél ő miért nem jutott az eszedbe?) - de értelmes emberhez méltó beszéddel, és nem hisztizve, mert azzal nem nyersz meg senkit. De nem igazán értem, hogy minek toporzékolsz, ha minden úgy fog történni, mint ahogy eredetileg eltervezted. Ha most elviselhetetlenül igazságtalan, akkor a jegyrendeléskor miért nem volt az?

Különben is, ez csak egy szalagavató. Aki látott már ilyet az tudja, hogy jelentéktelen semmiség, amit a résztvevők valamiért nagyon felfújnak. Nem hibáztatok érte senkit, mert én is azt hittem, hogy ez micsoda nagy esemény lesz az életemben, de nem az. Nagyon nem.

Azt, hogy a sarkadra állsz és közlöd, hogy a te szalagavatód és kit akarsz ott látni és kit nem.

A nagymamának pedig mondd meg, szóban vagy írásban, hogy nem akarod ott látni, mert azokat akarod ott látni a szalagavatódon (és minden olyan ünnepen, ami RÓLAD szól), aki szeret téged, aki melletted áll, aki az örömödnek örül - nem olyan embert, aki csak szart kavar és irigységében azt se tudja, hogyan rúgjon beléd.

A nagyikád emlékezhetne arra, hogy ő is volt fiatal. Bármennyire is irigyek vagyunk a fiatalokra, bármennyire is szar a saját életünk, nem tesszünk tönkre senki örömét - pláne nem az unokánkét. Még ha nem vérszerinti, akkor sem.