Ti elfogadnátok ezt a pénzt?

Fogadd el, hidd el a legjobb szándékkal adja, neki az lesz az igazán nagy öröm ha elfogadod és megmutatod, hogy mit vettél belőle. Autó/saját lakás kezdőrészlet.

Én 1 hónapja elfogadtam, nagyon nem mindegy, hogy mennyi a lakástörlesztőm. De azóta is minden alkalommal látom rajta a büszkeséget, hogy haladok az életemmel amiben őneki a minimális nyugdíja mellett mégis komoly része van. Már csak ezért is megérte. Ő a másik végéről nézi a dolgot. Fogadd el és szeresd, mert csak annyit "kér" cserébe, hogy ne magányosan várja a halált

Igen, elfogadnám!

Az én nagymamám éppen az ellenkezoje.

Szép-szép, csakhogy a nagyinak később alighanemn kell majd műtét, ápolás, bejárónő (ha neadjisten már majd nem mozgásképes, ki fog neki naponta rendet rakni, mosogatni stb.) És ha most elköltitek azt a pénzt, amiből később meg lehetne oldani mindezt, akkor miből fogjátok támogatni, amikor rászorul? Mert szép és jó, hogy valahogy kijön a kisnyugdíjból, de abban a percben, hogy komolyabb egészségi problémája van (és sajnos jó eséllyel előbb-utóbb lesz neki), már nem fog. Mert kell az orvos, a gyógyszer, a naponta odajáró ápolónő az injekciókkal stb. stb. Ha már nem tud főzni, konyházni, rendelni kell ebédet neki, az is drágább, mint ha ő csinálná.

Megértem, hogy fiatalként minden fillér jól jön, pláne ekkora összeg, de vajon kerestek úgy, és fogtok is előreláthatólag, hogy ha beüt valami, akkor ne legyen probléma kifizetni a fentieket? Mert ha nem kerestek ehhez eleget vagy nem fogjátok tudni rászánni, akkor pokoli lesz végignézni ahogy szenved, pedig esetleg lehetne segíteni/könnyíteni rajta. Szóval én óvatos lennék az elfogadással és az elköltéssel is.

Tapasztalatból írtam ezeket, a mi nagyink is mindig csak osztogatta volna nekünk a kárpótlási jegyekre meg örökségbe kapott pénzeket, ha néha nem csapunk a kezére, hogy ez kelleni fog még neki is. 88 évet élt meg és az utolsó tíz évben bizony már erősen rászorult ezekre a tartalékokra. És nagyon jó volt, hogy tudott mihez nyúlni, mert ha beépítettük volna mondjuk a lakásba azt a pénzt, akkor hogy teremtjük neki elő a gyógykezelést, az ápolást? Így még azt se kellett éreznie, hogy rajtunk élősködik, hiszen a saját tulajdonát, vagyonát használta fel.