Most mi legyen? Mit tennétek a helyünkben?
Nagymamám előrehaladott Alzheimer kóros. Az egész családot megviseli a dolog, nem csak azért mert sajnáljuk szegényt, és sok mindent nem tudunk tenni (cukor és szívbeteg is, a két gyógyszer amit tudnak adni egyik a szívére, másik a cukrára veszélyes..)
Emiatt ápolónő jár hozzá, mert nem tudunk vele lenni mindig. Anyukám jár hozzá, munka mellett, van hogy ott alszik. Beszerzett mindenféle orvosi segédeszközt, ilyen fürdés, wc-zés segítő székeket, orvosi ágyat, mert kiesik az ágyból és kell a rács. Ezeket oda vitte utánfutóval, rengeteg pénzt időt, energiát öl a szüleibe, mikor ő sem teljesen egészséges.
Ezzel nincs is baj, de a testvére az én nagybátyám elkezdte kiosztani, hogy minek vitt oda olyan sz@r ágyat, minek vitt olyan ormótlan wc-zés segítőt, minek csinál ezt, azt, biztos pumpolja nagyszüleimet azért megy.
Tény, hogy 1-2 alkalommal, mikor mi sem álltunk úgy, elkérte anya a benzin díjat (vinni kellett ide-oda nagyszüleimet, ők meg autóval akartak menni).
Erre ma megtudta anya, hogy amit készített ételt és nagyapám félre tette (azt hitte anya eltette későbbre, mert ízlett neki), azt elküldette vizsgálatra, hogy nem-e mérgezi őt anyám. Mert, hogy rosszul volt egyik nap miután anya elment tőlük. Nem tudom hol vizsgáltatta ki, ehhez nem értek, de iszonyúan esett anyának.
Mindenkit megvádol lopással is.
94 éves. Ti mit tennétek? Én azt mondtam anyának, hogy ne menjen, de ha megy se főzzön.
Amúgy már elegem van, tatámat meg se látogatom már csak mamámat, mert ahogy öregszik tatám egyre gonoszabb lesz, ezt komolyan mondom!
válasza:Könyörgöm 94 éves!!
Szép is lenne, ha elmeállapottól függene, hogy egy gyerek gondozza-e a szüleit!
Lehet, hogy te ennyi idősen még zakkantabb leszel.
És azt sem értem, hogy miért te pampogsz? Nem te vásárolsz oda! Nem te mész ápolni, gondozni! Nem neked kell ottaludni.
Legalább annyival könnyítsd meg anyád dolgát, hogy nem nyivákolsz!
(Voltam ugyanebben a szituban!)
válasza:Te hány éves vagy?
A tata is ott lakik ahol a mama?
Ki küldte el kivizsgálásra a kaját?
A nagybácsi mit keres ott, ki kell dobni.
Édesanyám érdekében kérdeztem itt meg, nem nyivákolok.
Tudom, hogy 94 éves, de rengeteg más mindent megtesz, én csak kiemeltem a mai vádaskodását. Tanácsot kértem, hogy anyukám hogy reagáljon erre, mert nem tudott még azon kívül, hogy majd elbőgte magát. Én csak védeném őt. Elég vádaskodó voltál első.
Nem lehet, hogy időskori depressziója van?
"A pszichés betegség miatt előtérbe kerülhetnek testi tünetek is, végtagfájdalmak, fejfájás vagy hasi panaszok. Nem „gonoszság”, hanem szintén a larvált depresszió okozhat paranoiditást is, mikor a beteg mindenki szándékát rossznak látja és vádolni kezdi környezetét: hozzátartozóit, bejárónőjét, gondozónőjét. "
A hasa fájt, mikor mérgezéssel vádolta meg anyámat. És tényleg vádaskodik! Lopással vádol meg mindenkit, kineveti azokat akiket baj ért :( Tényleg ezt csinálja. Rossz látni. tavaly egyáltalán nem volt ilyen.
válasza:Szerintem menjetek el hozzá mindannyian, a nagybácsi is, és ott kérdezzétek meg a nagybácsit, hogy ezentúl a nap 24 órájában ő fogja-e gondozni az öregeket, ha nem akkor pofa be, ha igen akkor lehet odaköltözni.
Öregapádnak is megmondhatjátok, ha nem tetszik amit csináltok, akkor nem mentek többet, mamát meg vigyétek el magatokhoz. Ezt komolyan csináljátok meg. Ilyenkor már csak ez hat.
válasza:Ezt én is mondtam anyának, hogy meg kell beszélni.
Mama mikor nem otthon volt azt hitte bezártuk egy börtönbe, és sírva könyörgött, hogy vigyük haza. (kórházban volt) Szerintem őt megölné, ha elvinnénk a házból :( Gondozzák, meg jól elvan, csak tatám totál kikészült mellette.
Amúgy nincs baj tatám elmeállapotával, mármint teljesen éber, jó a memóriája, tényleg normális, csak valamiféle paranoiája van, hogy őt meg akarjuk ölni, ki akarjuk rabolni, meg csak azért megyünk oda, hogy kihasználjuk. Nem is értem. Nagybátyámmal most éppen senki nem áll szóba csak tatámék, mert mindenkinek hasonlót mondott mint anyának (sokan járunk hozzájuk, nagybátyám is, de ő persze nem alszik ott...)
válasza:A nagymamám 82 évesen már közel 10 éve élt egy hatalmas házban egyedül, amikor elkezdett leépülni. A két környéken élő fia meghalt, csak apu maradt neki, de mi 300 km-re élünk.
Unokatesóm és az anyja jártak nagymamámhoz hol önszántukból, hol mert mi kértük őket. Volt egy szociális segítő, aki a falu öregjeihez jár beszélgetni, bevásárol nekik, segít a napi teendőkben stb., illetve ezen felül a szomszédok is extrémen odafigyeltek rá. Mi csak annyit kértünk, hogy néha nézzenek rá, ennek ellenére, az egyik szomszéd, ha főzött a családnak, a nagyimnak is mindig vitt át ételt.
Akárhányszor elmentünk látogatóba, mindig azt hallgattuk, hogy nagybátyám özvegye meglopta őt, nem találja a pénzét, biztos ő vitte el... Az unokája folyton azt lesi, hogy mikor hal már meg és viheti a házat... A szomszéd meg állandóan hozza a kaját, de sosem eszi meg, mert tuti meg akarja mérgezni.
Egyszerűen elkeseredett, belefáradt az életbe és mindenben csak a rosszat látta. Nem lehetett neki megmagyarázni, hogy mindenki jót akar.
Végül teljesen leépült, sajnos már nem volt képes ellátni magát, így a fejébe vette, hogy ő ott született, ott is fog meghalni, kinézett egy otthont magának és kérte, hogy intézzük el a bekerülését. Nagyon nehéz volt, de mindenkinek jobb volt így. Azóta egy picit boldogabb. Van kihez szólnia, van kivel sztorizgatni, nevetgélni, van segítsége és a helyzetéhez képest egészen önálló is. Tolószékkel elközlekedik még.
Azóta örül mindennek, mint egy kisgyerek, eszébe sem jut, hogy bárki is rossz szándékkal állna hozzá azok közül, akiket anno meggyanúsított mindenfélével. Könnyebben veszi a kritikát is. Megváltozni nem fog, de ha morgolódik valami hülyeségen, már hagyja hogy türelmesen elmagyarázzuk neki, hogy ez nem így van és meg is érti.
Én úgy gondolom, van ennek egy olyan szintje, amikor már nincs mit magyarázni, mert úgysem érti meg, ha kellőképpen konok. Eltudom képzelni, hogy összefüggésben van a hangulatával ez a gyanúsítgatás, de hogy ilyen idős korban mi erre a megoldás... Passz... Ha van valamilyen nyugdíjas klub, vagy napközi esetleg ahova eltudna menni, emberek között lenne, az talán segíthet. Ilyen idős korban jobb ötletem már nincs.
Anyukád szorítsa össze a fogát és tűrjön. Sajnos egyre nehezebb lesz és egyre rosszabb lesz az öregek állapota. Egyre hülyébb rigolyák jönnek elő, de ez ellen nem csinálhat mást, mint hogy türelmes.
A nagybácsival elbeszélgetnék, őket látja el anyukád, nekik főz, nekik vásárol, nekik vesz gyógyszert stb. Az, hogy néha emiatt hozzányúl a nyugdíjukhoz, természetes. Ti is pénzből éltek.
Köszönöm a választ utolsó, ez azért ad egy kis reményt :)
Van egy dolog, amit nem említettem. Egy utcára van tőlünk egy idősek otthona (5 percre gyalog).
Gondolkoztunk azon, hogy jobb lenne nekik ott, (igaz a szobák kicsik) teli van öregekkel, ehető a kaja, van szabadidős szoba, és kert is van. Anya megtudná oldani a külön szobát is csak nekik. Minden nap mehetne anya! De ki lett jelentve, hogy anyám ezzel megölné az öregeket, meg be akarja záratni, hogy ott haljanak meg stb. Az a baj, hogy addig nem lehet segíteni, míg nagybátyám ilyen makacs. Egyre jobban hasonlít tatámra... És nagyapám kedvence nagybátyám, mindig rá hallgat.
"Mamámnak nincs is baja, nagyon jó állapotban van stb". SZERINTE!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!