Érdekelne, hogy kinek mikor engedték meg azt, hogy kézbe-vegye az unokáját. Napok, hetek, netán hónapok múlva?
Olvasgattam abban a témában, amiben most feltenném a kérdésemet.
Eddig igen vegyes kép alakult ki bennem ezzel kapcsolatosan.
Érdekelne azon fiatal anyukák véleménye, akik nemrégiben adtak életet gyermeküknek. Most lettem nagymama. Lányom révén. Felneveltem én is
több gyermeket, s nem tartottak eddig sem begyepesült felfogásúnak azok,
akik ismernek. Annyira fáj az üzenetük, amit (úgy tűnik) nem szándékoznak
módosítani egyelőre, hogy beszélni sem bírok róla igazán.
A gyermeket (unokámat) szeretnék egy ideig (szinte hermetikusan) elzárni
mindenkitől, felvenni pedig egyáltalán nem engedik. Én eddig sem erőszakoskodtam, a segítségemet már többször felajánlottam teljesen
egyértelmű módon mindkettejüknek. A szívem szakad meg azért, hogy magamhoz ölelhessem és ...csak ennyi. Semmibe nem kívánok beleszólni.
Természetes az, hogy így vergődöm?
Teljes letargiába estem, annyira vágyom rá.
Én a kórházban is csak üvegfal mögül láthattam, egyszer.
Nem vagyok erőszakos anyuka, sosem ültem az életükre.
Köszönöm a válaszokat.
Akárhogy is döntöttek, ők a szülei.
A nagyik sokszor sírnak, ha nem vihetik kocsiba tolizni, ha nem vehetik fel azonnal, ha nem etethetik ők amikor jelen vannak, de el kell hinni: a gyerek még kicsi, lesz elég ideje mindenkinek ringatni, ölelni, etetni, toligatni az utcán.
Nem mindig az édesanyák az önzők, sokszor a nagyszülők nem veszik észre, hogy amit az édesanya mond, lehet vele egyet nem érteni, de akkor is el kell fogadni. És való igaz: hallgattassék meg a másik fél is. Lehet hogy te úgy érzed, nem vagy erőszakos, de lehet, hogy azt érzik, de.
Erőszakosság? Hmmm. Sosem jutna eszembe hívás nélkül hozzájuk látogatni, és olyan dolgokban "tanácsokat" osztogatni, melyben nem kérték a véleményemet.
Nem bántom a lányomat! Ez tévedés.
Hasonló helyzetekre vagyok kíváncsi.
Nem tévedés, csak szimplán nem ismerünk...írt már ide nagymama, hogy nem engedik neki ezt, meg azt, de honnan tudhatja itt bárki, hogy a másik félnek nincs oka rá? Ez pár napja volt egyébként. Ott az volt a hölgy baja, hogy nem maradhat a babával egyedül. Magyarán nem vigyázhat rá. Egy másik mamának pedig az, hogy nem tolhatja ő a kocsit az utcán...
Megkérdezted tőle egyébként, hogy miért nem veheted fel?
Már aznap amikor hazamentünk a korházból oda adtma anyunak apunak és a 14 éves tesóm is megfogta :)
Hát nem értem az ilyeneket!
Ja és anya egy hétig ott volt segíteni!
Elviseltem volna tovább is :) de sajna mennie kellett vissza melózni!
Azóta már két kicsi vagy és van hogy el is viszi őket hétvégén és ottaludnak!Én szivesen engedem őket! :)
Bocs, még nem hallottál arról, hogy azért van annyi rengeteg allergiás és beteges gyerek, mert nem voltak kicsi korukban a természetes környezetben található baktériumoknak kitéve, és így nem tudott megerősödni az immunrendszere?
Az meg, hogy egy nagyi MÉG HOZZÁ SE ÉRHESSEN A SAJÁT UNOKÁJÁHOZ,na az nonszensz.
Ha ez neked így elég egyszerű volt.
A miért? Annyira nyuszi vagyok, hogy nem merem. :(
A nagypapával üzenték, hogy ezt vegye tudomásul mindenki.
Néhány hétre szólóan. Szerintük hat hétig, de talán rövidebb ideig. Biztosan félnek a betegségektől. Gondolom én. Dehát...csak más a tizedik szomszéd, mint a közvetlen rokon.
Nem?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!