Mi tévő legyek a nagyimmal?

antidepresszánsokat kellene szednie

Vagy csak időt kellene neki hagyni, hogy a maga módján feldolgozza, hogy jó 50 év házasság után egyedül maradt???

Nagyon jó lelkű ember vagy! Viszont ahogy mások is írták ez neked nem tesz jót és elveszi az idődet.

Ha annyira negatív hogy azt gondolja neki már rosszabb nem lehet, akkor kérdezz vissza hogy mi veszíteni valója van ha elmegy pszichiáterhez és gyógyszert szed?

Az a gond,hogy aki depressziós az nem szereti hallgatni a pozitív dolgokat.

Azt szeretné,ha Te is panaszkodnál.Ez nagyon nehéz állapot.Tudom,hogy nehéz döntés,de csökkentened kell a látogatások számát,muszáj neki rájönni arra,hogy új élet kezdődött számára papád halála óta,egyedül kell folytatni az életét.

Kérdező, nem akkor teszünk jót valakivel, ha mellé kuporgunk a gödörbe és együtt sírunk. Hanem megállunk a gödör szélén és megláttatjuk a "lent" lévővel a lehetőségeket. Azokat, amiket ő, onnan alulról most nem lát.

Szeretett valaha kötni? Vigyél neki fonalat és köttess magadnak egy sapkát. Vagy sálat. Kérd meg, hogy süssön neked olyan sütit, amit gyerekkorodban sütött gyakran. "Tudod, nagyi, aminek olyan piros volt a teteje, már a nevére nem emlékszem, de az íze még a számban"

Kisállatokat szereti? Egy cica, aki az ölében dorombolna? És lehetne simogatni a selymes füleit? Nyuszi? Elfoglalná magát addig is, amíg megpucolgatja neki a répát. Vagy elsétál friss szénáért.

Jön a tél, vigyél magkeveréket, etessen madarakat.

Írták már föntebb a nyugdíjas klubot. Szerintem is jó. Nézz körül, hogy nálatok elérhető-e és ha igen, hol? Lenne szociális kapcsolata. Szidhatnák közösen a drágaságot és a politikát :)

Mamának még biztosan vannak papír alapú fényképei, közös emlékei a papáról. Rendezzétek sorrendbe. Esetleg vigyél neki egy fényképalbumot, amibe beleragasztgathatja. Azzal is elfoglalja magát. Közben nosztalgiázik, ami segít a feldolgozásban és a gyászfolyamat lezárásában.

Papának még az előszobában lóg a kalapja és az esernyője? Erős jelzés arra, hogy elakadt a gyászfolyamat. Tessék elpakolni. (Még jobb lenne, ha el tudná ajándékozni/adományozni, de az nagyon nehezen szokott menni)

Az az egyik legrosszabb dolog, hogy minden este vele ülsz és „együtt sírtok”

Ezzel a gyászfolyamatot segítesz meghosszabbítani. A tiédet is.

Ne engedd, hogy maga mellé rántson.

Néha finoman rá is piríthatsz: Ne nézz hátra, Nagyi, nem arra megyünk :)

Nehogy már rábízzatok egy állatot arra, aki még magáról se képes gondoskodni! Az állat nem eszköz, hanem érző, kiszolgáltatott élőlény. Ha a nő szeretné az állatokat otthon, már lenne neki.

Aki depressziós, és nem óhajtja, annak nem lehet kívülről segíteni. Ha akarna, anélkül pedig nem megy, tudna magán is.