Éhes, de nem eszik mert "együtt eszünk". Másnál is van ilyen? Hogy lehet kezelni?
Mi a családban tök máshogy eszünk. Én általában napi 4x, a testvérem 5x, a szüleink eléggé össze vissza. Ők nem élnek túl egészséges életet ilyen szempontból, a tesóm igen és én is igyekszem, nekem ez vált be. Nálunk vagy a reggeli vagy a vacsora ami közös, ahogy épp kijön, de van hogy pár napig nem eszünk együtt. A szüleink 50esek, a testvérem 18, én 17. Még otthon lakunk mindketten.
Amikor anyai nagymamámnál vagyunk (hosszabb vagy rövidebb ideig), ott MINDEN étkezésnek közösnek KELL lennie. Ha egy hétvégét lennénk nála, kibírnám, de egy-másfél hétig egyszerűen nem tudok áttérni egy tök más étrendre. Mama is kb 5x eszik egy nap, de össze vissza. Általában nem jön össze az hogy mindenki éhes mire mama az. És ő addig nem hajlandó enni, amíg mindenki nem lesz éhes. Képes a kész kaja mellett órákat ülni éhezve, mert nem mindenki éhes. Mi hiába mondjuk neki, hogy egyen ha éhes. Volt hogy megbeszéltük hogy legyen a vacsora ami fixen közös, de ez se volt neki jó. Ő minden étkezést akar. De mi meg alapból tök máshogy étkezünk és máshoz vagyunk szokva. Ez kb mindig is így volt, csak kisebb koromban nem igazán érdekelt. Mostmár azért látom hogy neki is gond, látom rajta hogy éhes, de ha meg csak miatta ülünk össze, akkor max eszek egy fél adagot. De akkor meg az a baja, hogy miért eszek olyan keveset... szeretek nála lenni, mert amúgy aranyos, de a kajálásból mindig vita van.
Plusz ebben a nyomorult meleg, fülledt időben kevesebb az étvágyam, nehezebb ételeket se kívánok. Mamára ez nincs hatással, ha emiatt eszek a pörköltből keveset az is gond.
Én értem, hogy teljesen másban nevelkedett, de már lassan 2 évtizede vannak ebből konfliktusok.
Az ő baja, ha órákig vár rád emiatt. Normális ember legalább nem ülne ott, hanem csinálna addig valami hasznosat.
Ebéd meg vacsora legyen közös, normális időben. Reggeli meg akkor, amikor felébredsz. Ha ő addig vár, akkor az is lehet közös.
Szakemberhez kell vinni. Neked nem kell őt győzködni.
Egy 3-4 éves gyereknél még belefér az ilyen baromság, de egy felnőtt embernél már nem lenne türelmem hozzá alkalmazkodni.
Én falusi családból származom. 20-on évesek vagyunk unokatestvéreimmel, szülők 50-esek. Mi úgy nevelkedtünk hogy napi 3 étkezés, reggel, délben, este. Ha van valami családi összejövetel ( pl szülinap) akkor mindig mindenki tudja hogy délre kell jönni, mert délben van a közös ebéd. De nyilván nincs is ezzel semmi gond, hiszen mindenki reggelezik otthon 7-8 körül.
Ezzel szemben nekem nagyon furcsa, hogy amikor férjem családjához megyünk, ott össze-vissza van minden. Odahívnak délelött 11-re, de a kaja csak délután 2-re lesz kész. Addig meg ülünk és bámulunk. De ha kész a kaja, akkor is van aki eszik, van aki nem. Nekem ez nagyon furcsa.
Amúgy ezek a kényszerített evések meg éhezések nagyon jó kis melegágyai az evési rendellenességeknek.
Annyira szürreális elvárni, hogy két vagy több, teljesen más magasságú, testfelépítésű, hormonháztartású ember azonos időben éhezzen meg.
Persze aztán mindenki nyávog, hogy sok a túlsúlyos/elhízott ember, mikor a többség abban nő fel, hogy vagy ignorálja az éhségérzetét, aztán túleszi magát, vagy egyen akkor is, ha egyáltalán nem éhes.
Ez ugyanakkora baromság, mintha előírnánk, hogy 6-kor mindenki mehet pisilni, ha nem kell, akkor is, de 7-kor nem lehet, ha kell, akkor sem.
Mi a szürreális, hogy együtt eszik a család? Teljesen normális dolog. Nekem kedvenc gyerekkori emlékeim közé tartozik, amikor nyaranta együtt érkezett a család az udvaron.
Mellesleg már az óvodában is akkor eszel, amikor kaja szunet van.
Nem azt mondom, hogy mindig együtt kell enni, de a rendszeres közös családi kajálasok fontosak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!