Mit lehet tenni, ha a nagyszülők a tudtunkon kívül másnak adták a házukat?
Adásvétel volt, készpénzes átvételi elismervénnyel (a pénznek viszont nyoma sincs). Majd ők ezt követően otthonba költöztek, idén tavasszal hunytak el. Így bukott ki a dolog, hogy a ház nincs már a családunk tulajdonában. Nem tudtunk róla, mert mióta otthonba mentek, a ház üresen állt, ha elmentünk előtte, sosem állt előtte egy autó, nem volt ott egy lélek sem. Az apánk ebben benne volt, ő tudta az elejétől, sőt, még ő járt oda füvet nyírni, rendezgetni a kertet. Mikor beköltöztek, kérdeztük, a házzal mi lesz, ő már akkor tudott a szerződésről, de csak ködösített, hogy semmi, mi lenne, amíg a szülei élnek, ahhoz nem lesz nyúlva. Most is azt mondja, hogy a szülei ezt akarták, ez így van jól és ne bolygassuk ezt már, jó helyre került az.
Viszont hallottam olyat korábban, más témával kapcsolatban, hogy lehet érvényteleníttetni a szerződést, arra hivatkozva, ha az eladó nem volt beszámítható állapotban... 89 és 91 éves öregekről beszélünk, gyanítom, nem fogták fel, hogy a döntésükkel a saját unokáik boldogulását lehetetlenítik el. Abban sem vagyok biztos, hogy tudták, mi van odatolva az orruk elé.
Elfelejtetted kijátszani a
mi törődtünk a nagymamával, az öcsém gyereke bezzeg felé sem nézett
kártyát.
Azért csak volt valami alapja annak, hogy a nagyszüleid a dédunokának adták a házukat, akár pénzért, akár nem és apád is tudott róla és egyetért a döntéssel.
Szép kis piskóták vagytok te is meg az öcséd is!
Kérdező; én is csak azt tudom mondani, mint a többiek; így jártál, törődj bele, nem tudsz ezzel mit kezdeni.
Előbb kellett volna gondolkodni, például eltartásit íratni az öregekkel, akkor nem tudták volna csak úgy a házat eladni. Értem én, hogy megvolt a bizalom a nagyszülők felé, nálunk is így volt, de szerencsére az én esetemben idő előtt kiderült, hogy az öregben nem lehet bízni (milliókkal károsította meg a két gyerekét egy közös bérbeadásból származóan); mivel nem akart élete végéig bíróságra járkálni, ezért kénytelen volt még életében az örökségüket a nevükre íratni, cserébe így lemondtak a pereskedésről. Azóta úgy vagyunk, mint az idegenek, de nem is baj neki, mert ezt ő harcolta ki, meg egyébként is van neki másik családja, majd azok gondozzák.
Na most már az apa is haljon, meg mert akkor talán örököltök valamit - hát ez valami vicc 😂
", mert köztudott, hogy a mai világban annyira egyszerű boldogulni önerőből,"
- senki nem mondta, hogy könnyű de azt sem, hogy lehetetlen. Ha könnyű lenne, minden idiótának menne
"egyik napról a másikra"
- legalább 30 éved volt erre, vagy érettségi óta várod a mama halálát?
"bármiféle segítség nélkül..."
- van akit 18 évesen kiraknak otthonról annyi ruhával, amennyi rajta van.
"Főleg képzettség nélkül"
- erről ki tehet? Elsősorban te, nem a körülmények
"gyerekekkel magam mellett"
- általában nem ez a sorrend, de ez sincs kőbe vésve. Nyilván nehezebb, de azért ne okoljuk már azokat a gyerekeket, akiknek a megfoganásáról ti döntöttetek. Vagy azért várod most az örökséget, mert te is azt akarod csak adni, amit kaptál?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!