Vajon igaza van? Én már teljesen le vagyok törve
Nem olyan rég költözött hozzám a jegyesem és neki álltunk a lakás modernizàlásának. Ami régi volt azt lecsereltuk újabb darabra és ebből lett a nagy baj, ugyanis nagyanyám is velünk él egy tágas 100 négyzetméteres lakásban. A lakás az enyém, a nevemen van.
Volt egy régi majdnem 100 éves háló bútor azt is lecsereltuk mivel nekünk nem tetszett és jobban szerettünk volna egy újat, ebből aztán ki is tört a háború, nagyanyam sehogyse tudja lenyelni ezt a tényt, ami érzéseinkkel nem törődik egyáltalán, csak azt látja jónak amit kitalál a régi módi fejével. A mi meglatasainkat meg se hallgatja, azt szeretnénk hogy minden jól legyen de sajnos ez nem így van. És az a baj hogy vele se lehet leülni és nyugodtan átbeszelni a dolgokat, azt se érti meg hogy nekünk másabb az ízlésünk. Sőt még azt is mondja hogy nem létezik hogy olyan buta lenne a jegyesem hogy csak úgy le cserélte volna a régi háló bútort (antik értékű, de még jó állapotban van) ugyanis itt másra megy ki a dolog, előbb utóbb el fog hagyni, mert neki csak a lakás kellett, és majd ellenem fordítja a felújítás költségeit, én erre mondtam hogy de nekünk az a bútor egyáltalán nem tetszett, ezt pedig meg se hallgatja...
Erre a kérdésre emlékszem. A nagyanyád háza amit a nevedre irattak, a nagyanyád meg maradt haszonélvező. Ergo ő jófej akart lenni, hogy legyen egy ingatlan a neveden, te meg visszaélsz ezzel.
Szerintem bírd ki amíg meghal és akkor kivághatod minden cuccát, ha már ennyi hála és alázatosság nincs benned felé.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!