Előfordul, hogy a nagyszülők rátelepednek az unokára?
Anyósomék élete az unoka. Minden hétvégén látni akarják (ami oké), de minden körülmények között (ami nem oké), és ha egyszer-egyszer mégsem jön össze, attól magukba roskadnak (nagyon nem oké). Folyton mondogatják neki, hogy "gyere gyakrabban, mikor jössz?".
Annak idején a férjemre is rátelepedtek szülőként, alig akarták elengedni, az öntudatlan érzelmi zsarolás is gyakori volt náluk ("szomorú leszek, sírni fogok, itthagysz"). Attól félek, hogy a gyerekem lesz a következő, akinek most még buli mamáékhoz menni kisautózni és hamikázni, de majd nagyobb korában, mikor már szívesebben menne a barátaihoz, akkor is elvárják hogy minden hétvégén ott lessen náluk, különben "mama sírni fog".
Ebben az esetben biztos, hogy ki fogok állni az érdekében, de akkor borítékolható a nyílt vagy burkolt sértettség, konfliktus.
Vagy lehet hogy túlaggódom a dolgot, és az unokákról jobban megtörténik a természetes leválás? Máshol mik a tapasztalatok?
Gyerekkoromban minden vasárnapot a nagyszülőknél töltöttünk, szerettem, jó rendszer volt, nekik is volt életcéljuk, és valóban része voltunk egymás életének. Aztán elkezdtem a gimit és hétvégén is sokat kellett tanulnom, nem tudtam vasárnap 4-6 órát ülni és beszélgetni. 2-3 hetente mentem innentől, és megszokták. Más választás nem volt. Ahogy hallottam később, anyám kapta ugyanúgy az ívet tőlük, de én, mint unoka egyszer sem voltam hibáztatva a távollétem miatt.
Nálatok az unoka a ti támogatásotokkal jobban tudja majd kezelni a nagyszülei ragaszkodását. Ha pedig nemet mond, akkor ti ezt továbbítjátok, nem neki kell lejátszania a meccset. A siránkozást sem kell végighallgatni. Sajnálod, de ha tanulnia kell vagy a barátaival biciklizni megy, az igenis fontos neki és nem fogja lemondani a mama könnyei miatt. Kegyetlenül hangzik, de nem az, ha szabadságot akartok.
#11
Köszönöm, hogy megosztottad a tapasztalataid.
Anyud hogyan kapta az ívet? Gondolom annyi idősen már egyedül közlekedtél, így nem azt rótták fel neki, hogy miért nem visz téged hozzájuk. Hiszen nem rajta múlt, hogy eljutsz-e oda, mehettél volna magadtól is, ha akarsz. Esetleg azt várták volna, hogy beszéljen a lelkedre hogy gyakrabban menj? Vagy azt hitték, ő tart vissza téged, és nem enged oda?
#11 vagyok. Pontosan nem mondta el, miket mondtak neki, de valahogyan számon kérték, hogy hol vagyok, ha nem a megszokott fotelben beszélgetős napot töltöm velük? Miért fontosabb az? Ő pedig lezárta velük a témát.
Nem egy városban laktunk, így csak szüleimmel tudtam menni vagy távolsági busszal. Egyetemre mentem, akkor már busszal egyedül jártam látogatni. Akkor megint szinte minden hétvégén náluk voltam. Igazából kb 14-19 éves korom között mentem ritkábban, de érettségire készültem, edzésre jártam, 2 nyelvvizsgát és a jogsit csináltam meg, így a család tudta követni, hogy nem a parkban csövezek a nagyiék nappalija helyett. Békén hagytak.
Márpedig hozzá kéne szokni hogy nem mindig fog menni az unoka. Ha nagyobb lesz, lesznek barátai, nem a nagyiéknál akarja tölteni majd a hétvégéit. Ha tanulnia kell dolgozatra, vizsgára akkor is nagy öröm lesz neki ez a kényszer látogatás..
Vagy ha szeretne esetleg pihenni, gépezni vagy akármi, nem a nagyiéknál baxni a rezet mindig akkor egy idő után kibukik majd belőle és lesz sértődés.
A párom anyjáék is ilyen rátelepedősök. Van a másik fiúktól 2 unokájuk akik 7-8 éves koruk óta oda se szagolnak a környékre. Ki nem állhatják a nagyiékat. Náluk is minden héten kötelező volt a látogatás,még ha sírtak is.. de megmondták a nagyi szemébe hogy utálnak ott lenni.. 😂 Azóta nem kell menniük.
Ciki volt a szent nagyinak hogy az egész utca hallotta
15
Milyen undorító hozzászólás. Inkább ne kívánd más halálát, nehogy a sors fordulatot vegyen!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!