Előfordul, hogy a nagyszülők rátelepednek az unokára?
Anyósomék élete az unoka. Minden hétvégén látni akarják (ami oké), de minden körülmények között (ami nem oké), és ha egyszer-egyszer mégsem jön össze, attól magukba roskadnak (nagyon nem oké). Folyton mondogatják neki, hogy "gyere gyakrabban, mikor jössz?".
Annak idején a férjemre is rátelepedtek szülőként, alig akarták elengedni, az öntudatlan érzelmi zsarolás is gyakori volt náluk ("szomorú leszek, sírni fogok, itthagysz"). Attól félek, hogy a gyerekem lesz a következő, akinek most még buli mamáékhoz menni kisautózni és hamikázni, de majd nagyobb korában, mikor már szívesebben menne a barátaihoz, akkor is elvárják hogy minden hétvégén ott lessen náluk, különben "mama sírni fog".
Ebben az esetben biztos, hogy ki fogok állni az érdekében, de akkor borítékolható a nyílt vagy burkolt sértettség, konfliktus.
Vagy lehet hogy túlaggódom a dolgot, és az unokákról jobban megtörténik a természetes leválás? Máshol mik a tapasztalatok?
#2
A kettő között ott van a normális viszonyulás az unokához, nem értem, hogy miért pont az az opció kizárt.
3
Neked mi a normális viszonyulás? Kitalálom az biztos nem amit anyósék csinálnak mert gyűlölöd őket. Szerintem te egy tipikusan mérgező személyiség vagy akinek lehetetlenség megfelelni. Sajnálom a családodat.
#4
Az a normális, ha szívesen látják, örülnek neki, de elfogadják azt is ha más programja van, mert előbbre való nekik hogy mit szeretne az unokájuk, mint a saját szeretetük erőltetve való kiélése az unoka rosszkedve, bűntudata árán is.
Te bezzeg jó fej vagy, tele jóindulatú feltételezésekkel.
Kérdező, én értem, hogy miről írsz, az én anyám is ezt csinálta. És igen, felnőtt korukban is ment a cirkusz, ha az unokák a hétvégéjüket nem akarták náluk tölteni. (Márpedig nem akarták) Vagy nem akartak velük naponta telefonon beszélni. (Márpedig nem akartak)
És nem azért, mert utálták őket, hanem mert felnőttek. Barátaik lettek, tanultak, családot alapítottak. És mert a sértődés, hogy a külföldön dolgozó unoka miért nem ugrik haza szerdán a nagymami születésnapi ebédjére.
#5
Négy. Igen, én is írtam, hogy most még rendben van. A férjemnél sem négyévesen volt probléma az hogy nem akarják elengedni a kezét és bűntudatkeltéssel próbálják maguk mellett tartani, hanem később. Csak kíváncsi vagyok, másoknál bekövetkezett-e ez az unokával is.
"Majd az unoka ha nagyobb lesz saját maga el fogja dönteni,hogy megy vagy nem." Pont ezt lehet hogy nem akarják majd neki csak úgy hagyni, erről szól a kérdés. Felnőtt fejjel könnyű racionálisan legyinteni arra, ha a mama azt mondja, miattam lesz szomorú ha nem megyek minden hétvégén, de egy gyerekre ez még komolyan hat, és tényleg hibáztatja magát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!