Nagymamám 1 hét alatt nagyon legyengült, rettegek, hogy mi jön, mit tegyek?
87 éves és sajnos tudom, mi a természet rendje, de nagyon félek tőle. Tegnap és tegnapelőtt a telefonhoz sem akart jönni, Papámmal tudtam csak 4x beszélni, de egyszer sem adta oda, hanem visszahívott a Mamám végre tegnap este. Hallani a hangján is, hogy nagyon gyenge. Pár éve még szaladva közlekedett a lakásban, a legenergikusabb ember volt, akit valaha ismertem, most szédül szegény, alig bír menni, rengeteget alszik, rossz lett a szeme, kijött egy hasi sérve és borzasztóan lefogyott, mert nem érzi az ízeket évek óta és nincs semmi étvágya sem. Ahogy szokta mondani, "csak azért eszem, mert tudom, hogy kell". Hányt is múlt héten, amit soha nem szokott. Holnap elviszik még orvoshoz, de nem tudom, tud-e valamit kezdeni vele...
Ráadásul a szülinapjára vettem egy nagymamás könyvet, amiben az emlékeiről kérdeztem, de csak a feléig töltöttük ki. Megkérdeztem, hogy elmenjek-e holnap, azt mondta ne... Őrlődöm, hogy pénteken "zaklassam-e" ezzel. Ő azt mondta, hogy csak akkor menjek, ha jobban lesz... De sajnos sejtjük mi is, hogy lehet, hogy ez nem fog soha eljönni... Így nem tudom, mit csináljak. Nem akarom szegényt fárasztani sem, de az se lehetséges, hogy ne találkozzak vele, amíg köztünk van, bármennyire is fáj leírni. Szerintem valamiért olyan védekező mechanizmus van benne, hogy nem akarja, hogy így lássam. Ő sem akarta látni egyik ismerősét sem, amikor már beteg/gyenge volt. Ráadásul Papa is 97 éves, ő nagyon képben van még, de mi lenne vele is egyedül? :(
Főznek rájuk minden nap hála istennek, így az meg van oldva. 7-es, amúgy ha ennyi szövegértésed nincs, hogy a tegnap este előtt nem beszéltünk 2 hétig akkor nem tudok mit csinálni. Mindháromszor annyit mondott a Papa, hogy szól neki, hogy hívjon fel... És furcsálltam, hogy nem tette meg, de közben apukám feleségével pedig (aki főz rájuk pl) beszélt, csak engem került. Apa biztatott, hogy hívjam még amíg vissza nem hív engem is... Amúgy nem tudom elképzelni, hogy ő soha többé nem akarna látni, szerintem csak az állapota miatt nagyon elesett és nincs hozzászokva.
Köszönöm a jókívánságot, most vannak orvosnál ha minden igaz.
Hidd el,szégyelli magát az állapota miatt.
Engedd,hogy ezzel megbarátkozzon és hogy fokozatosan visszaszokjon.
Én értem, hogy te látni akarod a nagymamádat, de ne legyél önző! Ő nem akarja, hogy így lásd és biztos megvan az oka, tartsd tiszteletben!
Mellesleg én egyik nagymamámat láttam meghalni, a másikkal meg a halála előtti napon találkoztam. Nem jó ha ez az utolsó kép ég be egy szerettedről és egyrészt gondolom téged is kímélni akar, másrészt ő is pihenne és magányra vágyna.
Nagymamám egy éve hunyt el! Fél év alatt épult le. A végére már annyira (korházba kerult már), hogy kommunikálni sem tudott. Az orvosok mondták,hogy már csak napok vannak hátra. Nem mentem be hozzá, nem akartam így látni. Minden telefoncsorgésre megrezzentem,hogy mikor jon a hír. S végul akkor értesített anyukám este, amikor egyáltalán nem számoltam rá. Egy év kellett, hogy el tudjam fogadni, fel tudjam dolgozni! Most már sírás nélkul fel tudok menni a temetore hozzá. Es hiába mondták,hogy már jobb neki így, nem tudtam elfogadni!
34 N
Kérdező.
Megértelek,hogy latni szeretnéd,hisz a szeretted,de tiszteletben kell tartani az akaratát,ha ő így szeretne elmenni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!