Jó, vagy inkább káros dolog egy idős emberrel felidéztetni a gyerekkori emlékeket?

Nagymamám 83 éves, kortársaihoz képest kifejezetten ambíciózus, életigenlő alkat.

Viszont ebben az évben meghalt az ikertestvére, ami nagyon megrendítette, ráadásul jött a vírus, és az ezzel járó bezártság és egyedüllét.

Azt fontolgatom, hogy összeállítok neki egy egyedi fotóalbumot. Begyűjtöttem a gyerekkorának megfelelő korhű, helyszíni képeket. Iskola, játszótér, a hazafelé vezető út, stb. Erős emlékeket idéző képek, végiglapozva szinte újraélheti a múltat.

Viszont nem vagyok benne biztos, hogy nem e az ellenkező hatást érem el vele? Bár nagyon szerette azt a helyet, hiányzik neki, és lehet, hogy szívesen nézné a képeket, de lehet, hogy csak az elmúlást, és a veszteségeket tudatosítaná benne. Elvégre, az ikertestvére nélkül már semmi nem lesz olyan, mint régen.

Érdekelne, hogy kinek mi a véleménye erről.