Miért nem fogadják el a nagyszüleim, hogy tanulok és majd szellemi munkát szeretnék végezni?
16 évesen dolgozni mentem fizikai munkakörbe, hogy legyen pénzem jogosítványra, stb. Nem nézem le azt, aki fizikai munkát végez, félreértés ne essék. Nagyon nehéz munkát kellett azon a helyen végeznem, és úgy bántak velem a főnökeim és a kollégáim, mintha én egy utolsó mocskos ember lennék... 1 hónapot töltöttem ott, de földi pokol volt, ahogy kihasználtak, sértegettek, és a magánéletemről olyanokat kérdezgettek hangosan, amiket max. a legjobb barátjával beszél meg az ember... Aztán jött a következő munkahely hasonló rossz tapasztalatokkal. Eldöntöttem, hogy én más jövőt szeretnék, hogy nem akarok megszakadni (mert volt, hogy rosszul lettem az első munkahelyemen, úgy túlhajszoltak), és többet akarok a minimálbérnél keresni. Bejutottam egy jó egyetemre, minden energiámat és időmet a tanulásra fordítom (eredményesen), hogy egy jobb jövőm lehessen. Amikor elkezdtem, volt egy "elviselhetőbb" munkahelyem, de ezt sokszor nem tudtam összeegyeztetni a tanulmányokkal, így kirúgtak sajnos. Utána néhány hónapig hiába próbáltam, de nem sikerült olyan munkát találnom ami egyetem mellet menne, de nem is bánom, mert legalább teljes gőzzel a tanulásra koncentráltam.
De ezt a nagyszüleim már nem nézik olyan jó szemmel, hogy én egyáltalán még mindig tanulok, és nem mentem gyártósorra... (még mindig nem nézem le azt, aki soron dolgozik, csak én nem szeretnék ilyen munkát) Elég durva, obszcén, vulgáris szavakat, mondatokat vágtak hozzám, amikor arról beszéltünk, hogy elvesztettem az állásom, de most tanulok és mik a céljaim. Ha nem is tetszik nekik a dolog, hogy szellemi pozíció a cél, de miért kell így leszólniuk? Ha nem is támogatnak benne, de miért kell olyanokat mondaniuk, hogy lejjebb fogom adni, és meglátom jó lesz nekem sima fizikai munka és belátom majd, hogy nekik volt igazuk?
Kb. 2 hónap múlva lett egy gyakornoki melóm, de ez csak határozott időre szólt. Ezt is elmondtam nekik, hogy határozott idő, és amikor lejárt, éppen nálunk voltak, és annyira szemrehányóan, annyira fájdalmasan megvetve megkérdezte: "Na és milyen a munka világa?" Kérdeztem milyen munka, én most tanulok, erre, hogy jaaa azt hittük, hogy te jársz dolgozni... és abban benne volt minden degradálás, mintha azért nem határozott ideig lettem volna ott, mintha nem végeztem volna elég jól a munkám...
Nemrég viszont sikerült egy újabb nagyon jó helyen gyakornoki állást találnom, ahol nagyon releváns tapasztalatot tudok szerezni (határozatlan időre). Amikor elmondtam nekik egy percig mély döbbenetet és kétségbeesést láttam a szemükben, majd bedobták: "Na és mit fogsz ott csinálni, söpörni, takarítani?". Feldúlva, de nyugodt hangon elmondtam nekik, hogy a szakmámban fogok dolgozni.
Azért nem írtam le, hogy milyen szakon vagyok, mert nem szeretném, ha bárki is felismerné a sztorit. Elnézést ha túl hosszú lett, vagy ha zavaros, de nagyon felzaklató nekem ez a téma. Mindenkitől szívesen várok tanácsot, hogy hogy miként kezelhetném el, fogadtathatnám el velük, hogy az irodai munka is munka, és ott is dolgozni kell. Járt már esetleg valaki hasonló cipőben?
Sokszor van, hogy az ember szülei nem a barátai sajnos.:(
Minél kevesebbet találkozz velük, és ne engedd, hogy sértegessenek!
"Nemrég viszont sikerült egy újabb nagyon jó helyen gyakornoki állást találnom, ahol nagyon releváns tapasztalatot tudok szerezni (határozatlan időre)."
Nagyon ügyes vagy, hogy ilyen jó munkákat tudsz szerezni.
Én azt látom, csak annak sikerül ilyen jól, akinek a szülei is a szakmában vannak és beteszik ismerős cégébe.
Első generációs bárkinek 15-20 évébe is beletelik.
Engedd meg, hogy gratuláljak és vállon veregesselek, ha már így a közvetlen környezetedből ezt nem kapod meg.
A sors is mutatja, hogy jól döntöttél, segít ezen az úton.
Ezzel a helyzettel nem tudsz mit kezdeni, mert ők még más rendszerben nőttek fel.
Akkoriban egy "igazi férfi" kemény fizikai munkát végzett 12 órában naponta vagy több műszakban, a nők meg már 20 évesen(vagy előbb) férjhez mentek, és szülték a gyerekeket 10 éven keresztül, és házi asszonyoká váltak.
Nem lehettek álmaik, céljaik, mert a társadalom ezt várta el tőlük, ők meg ennek az életmódnak akartak megfelelni.
Menj tovább az utadon, és menj az álmaid után!
Ha majd 10 év múlva visszatérsz egy menő kocsival, és megtudják mennyire jól keresel, akkor majd belátják, hogy tévedtek!
"Ezzel a helyzettel nem tudsz mit kezdeni, mert ők még más rendszerben nőttek fel.
Akkoriban egy "igazi férfi" kemény fizikai munkát végzett 12 órában naponta vagy több műszakban, a nők meg már 20 évesen(vagy előbb) férjhez mentek, és szülték a gyerekeket 10 éven keresztül, és házi asszonyoká váltak."
300 éves a nagymamád?:)
Same.. és annyira zavaró, hogy amúgy tök szivesen elbeszélgetnék a nagypapómmal is, kb 70 éves. Nagyon ritkán megyek haza, de akkor sincs kedvem belemenni a hülyeségeikbe. Annyira betokosodott agyú öregember hogy hihetetlen. Pont nem is a munkám miatt cseszeget, mert nálunk a faluban az van, hogy egymásnak verik magukat az öregek, hogy kinek a gyereke, unokája keres jobban, ki végez "menőbb" munkát.
Szóval úgymond ezért még büszke is rám
Persze mikor kérdi, hogy mégis mi a munkám, most hogy magyarázzam el neki magyarul, hogy Mainframe területen dolgozok operátorként xD Szóval annyit mondok, hogy gombokat nyomogatok.
Aztán jön a kedves kérdéseivel: "És akkor mennyit keresel pontosan? Mennyit spóroltál eddig? Miért nem vettél egy jó házat? Hát az x.y onokája is nyomogatja a gombokat, oszt láttad mi jó kocsival jár" (valami 500 ezres roncssal amúgy ami csak kívülről néz ki jónak xd )
És ezektől idegbajt kapok. Meg aztán jön a többi kérdés
"Miért nem mentél még férjhez? vénlány maradsz...Emberrel élsz együtt oszt nem házasodsz? milyen dolog ez, már szülni kellett volna rég!44!! "
(24 éves vagyok)
Értem én, hogy régen más volt a normális, de nem tudják felfogni, hogy most más életet élnek a fiatalok. Soha nem akarok ilyen öreg lenni.
Mert buta, beszűkült látókörűek. Ne ossz meg velük semmit magadról. Te csinálod jól. Amúgy a szüleid miért nem állnak ki melletted, amikor nálatok aláznak?
Hagyjuk már a régi rendszerben milyen melót végeztek... Ki volt tűzve a terv, de ugye nem tudta a sok buta alkesz teljesíteni, lejjebb vitték a mércét és mindjárt 150%-os lett a teljesítmény. Sehova nem jutott az ország, csak a ruszkik vitték ingyen tőlünk a selejtes gyári termékeket.
Szánalmas kis prolik, erre verik magukat?
Inkább hallgatnának.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!