Normális ez amit csinál?

Szóval az van hogy a nagymamám mindennek elhord példál ma azt mondta rám hogy egy hülye idióta szkrizofén vagyok.Mindezt azért mert van egy kutyánk és húgom szinte rángatta szegényt és mondtam neki hogy hagyja abba erre ő úgy megcsapott és kikaparta a kezem hogy ott maratt a nyoma.Majd a kezére csaptam és olyan jelenetet csinált mintha megrugdostam volna.Erre mama bejött és elkezdett velem ordítani hogy miért bántom és mikor mondtam neki hogy ő mitcsinált arra fogta hogy ő még kicsi (8 éves a húgom szerintem ez nem olyan kicsi).Meg mindig a súlyommal foglalkozik hogy ilyen beteg leszek olyan beteg leszek meg mindig mikor a suliból sirva jövök haza hogy csúfoltak meg hogy nincsenek barátaim azt mondja hogy azért mert ilyen vagyok.Na meg azzal zsarol hogy a hugom hoz egy árva szót sem fogok szólni mert majd ő fog róla gondoskodni.Szüleink nem váltak el és még mindig velünk élnek de a húgommal nem nagyon foglalkoztak és attól a pillanatól kezedve a saját lányom ként tekintettem rá mikor én ezt észre vettem és mondta anyuméknak hogy nincsenek barátai az oviba (még ovis volt) és ők nem csináltak semmit én láttam el őt tanácsokkal mikor a tengerimalaca meghalt az én válamon sírt!Jó formán én nevelem őt.Én etetem én segítek a házifeladatába és olyankor mama mindig oda jön hogy ÉN nem tudok a házijába segíteni majd ő megcsinálja vele.Olyan dolgok miatt tud veszekdni hogy azt senki el nem tudja képzelni.Anyum is ilyen de inkább a mama csinálja ezt.El költözni nem tudok mivel még 18 alatt vagyok és mint mondtam jó formán én nevelem a hugomat apum pedig éjjel nappal dolgozik sőt mikor még hétvégenként is.Van erre valami megoldás?Másoknak ha ezt elmondom ő eltusolja azzal hogy nekem nagy a fantáziám. :(