Miért csinál olyanokat mama, ha pl beteg vagyok, megjátsza, hogy de ő milyen gyenge, meg hasonlók?
fitt, bulizós, sminkelős mamát kell elképzelni
amikor egyszer pl majdnem elájultam nála, akkor is elkezdett rángatózni, hogy ő mindjárt összeesik, ahelyett hogy hozott volna gyors egy pohár vizet, vagy amikor úgy mentem hozzá, hogy fogtam a derekam, elkezdett panaszkodni hogy neki fáj a dereka, anya is mesélte, hogy amikor anno ő rá jöttek a szülés görcsök, akkor mama is elkezdte, hogy neki fáj a hasa.
amikor valaki elkezdi mesélni pl a hormonkezelését, akkor ó hát az neki is volt és elkezd magáról beszélni, amikor én beszélek a gyerekemről, félbevág, beszél magáról az ő szüléséről a múlt századból..
vékony voltam mindig, de ő felülmúlva közli, hogy de pedig ő meg 39 kg volt.
vagy például elmentünk rokonlátogatóba (nagyon ritkán megyünk, mert messzi rokonok) ott volt a dédunokája, és ahogy játszott a gyerek a kertben oda se akart menni, egész idő alatt kész p*csa meleg málé volt, a rokon süt főz, serénykedik, én segítek, meg a gyerekkel játszom, stb, mama meg beül tv-zni, amikor családi ebéd, akkor feláll és odajön a közösségbe, de meg nem terítene, nem segítene semmit.
és most, hogy beteg vagyok de nagyon és közben nálam pont most szalad a lakás, mama már előre közli hogy ő otthon mennyit takarított és nem bírja, megelőzve, hogy nehogy véletlen segítségül hívjam.
a rokonok, senki, fel sem veszi, de engem meg úgy felidegesít, hogy tele vagyok gyűlölettel, méreggel, haraggal, de persze mama és szeretem, de mérgezem saját magam és nem tudom hogy nyeljem le újra és újra, akármikor megyek hozzá, ezeket az apró megnyilvánulásait.
amikor az úton vagyok hozzá már görcsben áll a gyomrom és ez egészen hazáig el sem múlik!
Próbáltad már hogy a pozitív dolgokrol panaszkodsz neki?
Hasonló viselkedést vettem fel én is az érthetetlen mindig panaszkodo rokonnal.
ja hogy arra nem írtam példát
itt egy: gyermekem közli, hogy 5-öst kapott, erre megszólal mama, hogy a nem tudom kinek a gyereke meg csillagos ötöst
vagy örülök magamnak, hogy olyan jó parfümöt találtam, hát neki is olyan kell vegyek neki (és legyek egy illatú mamával...)
"de engem meg úgy felidegesít, hogy tele vagyok gyűlölettel, méreggel, haraggal,
amikor az úton vagyok hozzá már görcsben áll a gyomrom és ez egészen hazáig el sem múlik!"
Hát akkor ritkítsd meg a látogatásokat, ha ennyire rossz hatással van rád a mama....nem kell le.zarni, de nem vagy már gyerek...
Azért, mert nem tűri, hogy valaki más beteg vagy betegebb legyen, mint ő, és ezzel egyrészt arra az emberre irányuljon a figyelem helyette, másrészt pedig neki kelljen törődni a beteggel: így rúgja le a felelősséget. Anyósom is pontosan ilyen önző dög volt.
A rokonaid azért "nem veszik fel sem", mert nem ők élnek vele, nem őket terrorizálja, nem az ők az áldozatok. Nyílván nekik teszi az agyát, és csak felétek vagy feléd aljas.
Egyet tehetsz: a magad bajában orvost hívsz, ha másként kell segítség, akkor nem őt hívod, és soha nem számíthatsz rá egy percet sem, amikor pedig ő kér tőled segtíséget, ő a beteg, vagy bármi baja van, akkor meghagyod békén magának. Csak azt kapja vissza, amit ő adott.
Fel sem veszed - a telefont és mást sem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!