Tényleg megtörnek a gyerekek egy válás után?

1. ha emlékeznek a "régi szép időkre" amikor minden stimmelt a két szülő között és látják hogy a monstani helyzet valahogy soha nem fog ahhoz felérni

2. ha ronda válás volt (tányércsapkodás meg minden)

3. ha a szülők még a válás után is becsmérlik egymást és teletömik a gyerek fejét ("mert anyád ezt csinál azt csinál", "mert apád itthagyott minket")

4. ha mindeközben a gyereknek még kiközösítéssel is kell küzdenie de a szülők csak egymásról óbégatnak még a többi rokon előtt is, a gyereknek meg ég a pofája az egésztől

5. ha ezek a szülők 15 évvel később se fogják fel hogy ugyan miért volt olyan rossz a gyereknek akkoriban, de már nyomják hogy kéne ház/feleség/unoka, és csodálkoznak ha a gyerek nem biztos hogy meg akarja ismételni ezt a "bulit"

(elvált szülők gyerekeként ez most kicsit személyesre sikerült bocs)

Jobban megviselt engem is, és emlékszem is rá, ahogy a mindennapos veszekedések egyik alkalmával Anya bejött a szobába, hogy elválnak. Már nem a válás, hanem az, hogy 6 éves korom előtt erre tisztán emlékszem, hogy minden este ment a vita.

A válás nem viselt meg, látogatott Apa, sokszor aludtam nála, de nem volt erről rossz emlékem.

Ez csak rajtatok múlik, hogy adjátok elő és hogyan kell megélniük a gyerekeknek.

Előre bocsátom, hogy a családom nem érintett válás ügyben, de még a közeli rokonságom sem.

Az első 5 válaszoló válaszát olvastam. Mindegyiküknek zöld kezet adtam, mert feltételezem, hogy a valóságot, a valós érzéseiket írták meg nekünk.

Viszont velük ellentétben, életem során (bő 7 évtizeddel a hátam mögött) sok elvált szülő gyerekétől hallottam és magam is tapasztaltam, hogy megviselte őket a szülők válása: hiányzott nekik az a másik szülő, aki elment, aki "elhagyta" őt, mert fiatal eszével nem fogta fel a lényeget, csak annyit érzett, hogy az egyik szülője már nincs naponta vele, nem játszik vele, nem mesél neki elalvás előtt - egyszerűen, számára már "nem létezik".

Én 18 évig hallgattam a mindennapos veszekedést. Anya azért húzta ki apám mellett, hogy én ne törjek meg. Biztos fájt volna ha előbb válnak, de kibírhatóbb lett volna.

Most 22 éves vagyok és szinte egy idegroncs. A mindennapos veszekedést hallva az agyam szerint ez a normális és én is folyton csak veszekedtem a párjaimmal. Ez a dokim elmélete de lehet benne igazság.